2.     A magyar alkotmányfejlődés

 

·       A török hódoltságot követően a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom részévé válik, így nem nyeri vissza 1526 előtti szuverenitását. A törököt kiűző Habsburg Birodalom iránt érzett hálájuk jeléül, a magyar rendek 1687/88. évi ogy.-en lemondanak az 1222. évi Aranybullában az uralkodó törvénytelen intézkedéseivel szemben biztosított ellenállási jogról.

·       Az ogy. kötelezettséget vállal, hogy az ország elfogadja a Habsburg uralkodókat, ezzel lemond a szabad királyválasztás jogáról.

·       1722-23-ban elfogadják a Pragmatica Sanctiot: 

o   magába foglalja a női ági örökösödést;

o    Mo.-t kölcsönösen és együttesen a Birodalommal együtt kell kormányozni, a Habsburg Birodalomhoz csatolják hivatalosan;

o    az uralkodó elfogadja és tiszteletben tartja a rendi jogokat és szabadságokat, kiváltságokat és mentességeket (valójában nem tartotta tiszteletben, Mária Terézia 1765-től nem hívta össze az országgyűlést)

o   II. József koronáztatta királlyá magát, aki a birodalom modernizációját akarta megvalósítani, ő viszont abszolutisztikus uralkodást folytatott és nem vette figyelembe a nemesi-rendi alkotmányosságot 

o   II. Lipót trónra kerülése után a nagy francia forradalom árnyékában már tiszteletben tartotta a nemesi-rendi alkotmányos berendezkedést (1791-es ogy.: visszatérhet az alkotmányosság, ami korlátozza a király hatalmát)

·       Reformkor:

o   polgári átalakulás következik be

o   jobbágyfelszabadítás (lakosság kb. 80%-a, Nyugaton gyorsan zajlik, Mo.-n lassan)

o   közteherviselés bevezetése (nemességnek is fizetnie kell a Lánchídon való áthaladáskor)

o   Mo.-t fel akarják zárkóztatni a szabadelvű nyugathoz

·       1848. áprilisi törvények (V. Ferdinánd szentesítette):

o   Magyar Királyságot alkotmányos monarchiává alakítja (ezelőtt sokkal inkább abszolút monarchiába hajlott a működése)Mo. államszervezete ettől fogva a polgári alkotmányosság jegyeit viselte

o   választójogi törvény – függetlenítik a rendi jogállástól, nem általános választójogot vezetnek be, de a cenzus kibővül

o   népképviselet bevezetése az alsótáblában (alsótáblaképviselőház)

o   rendiséget felváltja a népképviselet

o   évente országgyűlés Pesten

o   a felsőház megmarad

o   törvényhozásnak felelős független magyar minisztérium (kormány) felállítása, király távollétében a nádor gyakorolja a végrehajtó hatalmat

o   ősiség megszüntetése

o   jobbágyfelszabadítás

o   sajtó- és vallásszabadság

o   Magyarország és Erdély egyesítése

 

   Alkotmányjogi változások a szabadságharc időszakában:

·       Kossuthot kormányzó-elnöknek nevezik ki

·       1849. április 14. Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása:

o   lekerül az ország címeréről a korona

o   Habsburg-ház trónfosztása

 

A szabadságharc leverését követően az osztrákok Magyarország teljes beolvasztásán dolgoztak a Habsburg Birodalomba. HB. külpolitikai meggyengülése és nemzetközi elszigetelődése váltotta ki a kiegyezést (1867). à alkotmányos monarchia parlamentáris elemekkel

·       Pragmatica Sanctiora hivatkoznak a kiegyezés során elismerte Mo. egységét és kormányzati önállóságát, másrészről kívánta a birodalom közös védelmét. közös hadügy, külügy ezek fedezésére szolgáló pénzügy (Mo. a közös ügyeken kívül önállóan alakíthatta belügyeit.); Közigazgatási Bíróság megalkotás

·       hosszútávra szabályozza az ország Birodalmon belüli szerepét; létrejön az Osztrák-Magyar Monarchia (1867-1918)

·       A dualizmus időszakában az állampolgári egyenjogúság elve alapján törekedtek a politikai és polgári szabadságjogok biztosítására. ingadozó szabadságjogok, azaz könnyen megváltoztathatók

Mo. alkotmányát a dualizmus idején nem foglalták egységes alkotmánylevélbe, megmaradt történeti alkotmánynak.

 

·     1918 őszén összeomlás:

o   Mo. a vesztesek oldalán az 1.vh-ban

·     Magyar Nemzeti Tanácsba tömörülő pártok
 Őszirózsás forradalom (1918 október)

o   Károlyi Mihály kinevezése (demokratikus reformok ígérete)

o   általános választójog és politikai szabadságjogok törvénybe iktatása

o   nemzetiségi autonómia + nőknek szavazati jog

o   sajtószabadság

o   polgári demokratikus elvek

o   az írott alkotmány végül nem kerül megírásra

o   1918. november 16. – köztársaság kikiáltása

o   Osztrák-Magyar Monarchia szétválása Ausztria köztársasággá alakul, Magyarországon létrejön a Magyar Népköztársaság (1918. nov.16) – Mo. államformája: független és önálló népköztársaság

o   A Néphatározat felhatalmazása alapján néptörvények sora fektette le 1918/1919 fordulóján a polgári demokratikus Népköztársaság alkotmányos alapjait.

o   Mo.-n nemzetiségi problémák

Alkotmányos szempontból a köztársasági államformára történő áttérés tekinthető az egyik legfontosabb változásnak, hiszen ezzel nemcsak a sokszázados monarchikus időszak záródott le, hanem a szuverenitását elnyerő Magyarország számára is merőben új közjogi kereteket biztosított.

 

·     Tanácsköztársaság (1919 március - 1919augusztus):

o   szociáldemokrata, kommunista politikusok

o   proletárdiktatúra (erőszakkal magához ragadja a hatalmat, diktatúrát gyakorol, amíg fel nem számolja a többi osztályt, és meg nem valósítja a kommunizmust)

o   szakít a polgári demokratikus elvekkel

o   hatalmi ágak egységesítése (nem választják szét)

o   egy párt gyakorolt hatalmat: Magyarországi Szocialista Párt

o   chartális alkotmány elfogadása (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság Alkotmánya) bukásuk utáni kormányok érvénytelenítik

·     Horthy-korszak (1919 - 1944): közjogi provizórium. királyi köztársaság

o   jogfolytonosságra hivatkoznak à korszerűsített felőház

o   nemzeti-konzervatív értékrend

o   az összeomlás, azaz 1918 előtti állapotokat kívánják visszaállítani

o   monarchikus államformát fenntartása azonban Habsburgok trónörökösödését megszüntetik  „A királynélküli királyság”

o   Az 1920 óta elfogadott törvények fenntartották a magyar állam „ezeréves fejlődésű” alkotmányát, miközben azt a rendkívüli viszonyokra való tekintettel módosították.

o   az államfő hatásköre nem egyértelmű  államfői szerepet a kormányzó tölti be

o   szabadságjogok visszaszorulnak (pl.: gyülekezési, egyesülési jog; sajtószabadság; jogegyenlőség)

o   korszerűsített felsőház felállítása

o   Trianon (1920) után, történeti alkotmány keretei között alakítják ki az alkotmányos berendezkedést

o   revíziós törekvések

·     1944-1949 rövid fellélegzés:

o   1946: törvényhozás elfogadja a Nemzetgyűlés által megalkotott köztársasági államformát

o   Az Ideiglenes Nemzetgyűlés az 1945. évi I. törvénycikk értelmében önmagát nyilvánította az állami szuverenitás kizárólagos képviselőjének.

o   államfői hatalom: Nemzeti Főtanács

o   polgári természetes és elidegeníthetetlen jogok összefoglalása egy dokumentumban

o   köztársasági elnöki méltóság szabályozása (Horthy idején kibővített volt)  parlamentáris köztársaság elnökének hatásköréhez volt hasonlatos.

o   1946-ban létrehozott törvénycikkek hasonlítottak a nyugati írott alkotmányokra  Mo. elmozdult a történeti alkotmány felől az írott alkotmány irányába

·     1949. a szocialista alkotmány időszaka (1949.évi 20.tv – kommunizmus megszilárdulása)(1944-1989 (rendszerváltás)):

o   Mo. a Szovjet Blokk részévé vált

o   Magyar Dolgozók Pártja

o   többpártrendszer és a pluralizmus megszűnése

o   polgárokat és a dolgozókat az alkotmány megkülönböztette  az alkotmányban deklarált jogok teljessége a dolgozókat illették 

o   Magyar Népköztársaságot szocialista államnak nyilvánította

o   1989-90 – alkotmány módosítások à 2011 - Alaptörvény