Állami és nemzeti jelképek:

-          az állami szuverenitás és a nemzeti identitás kifejezőeszközei

-          külső funkció: adott politikai közösség szuverenitásának és önazonoságának reprezentálása

-          belső funkció: adott államhoz kötődő személyek integrálása

-          a rendszerváltás után állapították meg őket = zászló, címer, himnusz

-          koronás kiscímer VS Kossuth címer è 1990 – Koronás kiscímer lett

-          AT – Budapest is jelkép.

-          színek jelentései: erő – hűség – remény

-          szent korona jelentősége = a magyar állam folytonosságát, függetlenségét testesíti meg à szent korona testület = a korona és a jelvények védelme

-          az államnév is része a nemzeti identitásnak

-          rövidalakos (országnév) vs. hosszúalakos (alkotmányos államnév)

-          államcímert nem használhatja természetes személy foglalkozása gyakorlása során

-          Nemzeti Címer Bizottság (2016) – a helyi és nemzetiségi önkormányzatok címerét az elfogadás/módosítás előtt véleményezi

-          büntetőjogi következmény azok megsértése

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

  5. Hatalommegosztás, szuverenitás elve. Képviseleti és a közvetlen demokrácia   -           alapvető a hatalommegosztás és a többségi elv a modern demokráciákban à a hatalom ne központosuljon 1 ember vagy testület kezében = zsarnokság -           az állam fő funkcióit meg kell különböztetni és el kell osztani a szervek között = egyensúly -           korán voltak rá elméletek, de a gyakorlatban csak a polgári viszonyok megjelenésével jelent meg (1787.évi USA alkotmány, 1789 - Emberi és Polgári j.ny.-a) -           Charles de Montesquie u – A törvények szelleméről c. – angliai tapasztalatai alapján gondolta az ellensúly – egyensúly megvalósítását. Törvényhozás, végrehajtás, bírói hatalom elválasztása, de az egyensúly megtalálásával = egyetlen eszköz a nép kezében a zsarnokság ellen. Hata...
További információk
  2.      A magyar alkotmányfejlődés   ·        A török hódoltságot követően a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom részévé válik, így nem nyeri vissza 1526 előtti szuverenitását. A törököt kiűző Habsburg Birodalom iránt érzett hálájuk jeléül, a magyar rendek 1687 /88. évi ogy.-en lemondanak az 1222. évi Aranybullában az uralkodó törvénytelen intézkedéseivel szemben biztosított ellenállási jogról. ·        Az ogy. kötelezettséget vállal, hogy az ország elfogadja a Habsburg uralkodókat, ezzel lemond a szabad királyválasztás jogáról. ·        1722-23-ban elfogadják a Pragmatica Sanctiot :  o    magába foglalja a női ági örökösödést; o     Mo.-t kölcsönösen és együttesen a Birodalommal együtt kell kormányozni, a Habsburg Birodalomhoz csatolják hivatalosan; o     az uralkodó elfogadja és tiszteletben tartja a rend...
További információk