5. Hatalommegosztás, szuverenitás elve. Képviseleti és a közvetlen demokrácia

 

-          alapvető a hatalommegosztás és a többségi elv a modern demokráciákban à a hatalom ne központosuljon 1 ember vagy testület kezében = zsarnokság

-          az állam fő funkcióit meg kell különböztetni és el kell osztani a szervek között = egyensúly

-          korán voltak rá elméletek, de a gyakorlatban csak a polgári viszonyok megjelenésével jelent meg (1787.évi USA alkotmány, 1789 - Emberi és Polgári j.ny.-a)

-          Charles de Montesquieu – A törvények szelleméről c. – angliai tapasztalatai alapján gondolta az ellensúly – egyensúly megvalósítását. Törvényhozás, végrehajtás, bírói hatalom elválasztása, de az egyensúly megtalálásával = egyetlen eszköz a nép kezében a zsarnokság ellen. Hatalmi ágakat el kell választani és egymással szembe is állítani ß ellenőrizzék egymást

-          common law à a hatalmat kell a jogra visszavezetni és nem a hatalomból eredeztetni a jogot

-          John Locke – az igazságszolgáltatás nem külön hatalmi ág; politikai értelemben a törvényhozás a legfőbb hatalom, célja és korlátja a közjó szolgálata, abszolút, de nem önkényes, a végrehajtó hatalom belőle származik és alá van rendelve. 3 hatalmi ág a külpolitikai-diplomáciai ág.

-          1787.évi alkotmány – USA – elnök + Kongresszus + Legfelsőbb Bíróság létrehozása, elkülönítése, ellenőrzése.

-          Benjamin Constant – önálló hatalmi ág a semleges államfői és a municipiális hatalom. Nem a hatalmi ágak mennyisége számít a korlátozásnál

-          1900 évek első felében a törvényhozó és végrehajtó funkciók elkezdtek összefonódni = parlamentarizmus megjelenése

-          egyre önállóbb közigazgatás à egyre nehezebb kategorizálni és alakítani a hatalommegosztás szerint

-          megosztott hatalmak rendszere képes a változó problémák megoldására

-          Horizontális hatalommegosztás: államhatalmi ágak szétválasztása (klasszikus +államfő, AB, ombudsman)

-          Vertikális hatalommegosztás: (föderatív) központi – területi – helyi – testületi hatalom. (pl.: önkormányzatok, állam által elismert művészeti, tudományos akadémiák; szakmai kamarák)

-          Konstitucionális szint: alkotmányozó – törvényhozó közötti különbség

Magyarországon:

-          1517 – 3as könyv – Werbőczy István – Szent Korona elmélet – hatalommegosztás: társadalmi erőviszonyok és rendi előjogok közötti egyensúly. Minden nemes az uralkodóval együtt része a főhatalomnak.

-          1920. 1es tv cikk – szó szerint nem mondja ki, de elkülöníti őket

-          1946. 1es tv – megint csak

-          1949 – 1989 – nincs hatalommegosztás a szocializmus alatt

-          1989 – Alkotmány revízió – nem deklarálják megint csak à az alkotmánybíróság levezette = alkotmányos demokráciában nem lehet korlátlat és korlátozhatatlan hatalom

-          2011 – Alaptörvény – C cikk – „ az állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik”

 

 

 

 

Szuverenitás:

-          Szuverenitás = legfőbb hatalom megléte, felette már nincs senki

-          külső: az állam független, az államhatalom gyakorlása külső befolyás nélkül történik. Nincs alárendelve más államnak vagy nki szervezetnek. Más szuverén államokkal jogilag egyenlő, nem tartozik másik állam joghatósága alá. (ma már korlátozza a nki jog, az emberi jogok eszméje)

-          belső: meghatározza ki a szuverén, kit illet a főhatalom és ki a hatalom letéteményese. Kiterjed a területére és a lakosságára.

-          Népszuverenitás: a szuverenitás alanya, az igazi – végső hordozó, a forrás.

-          Hans Kelsen: a szuverenitás értelmét csak az alanyán keresztül éri el.

-          Története: a hatalom istentől van à isteni és emberi hatalom különválasztása (reformáció)

 

-          Jean Bodin – 6 könyv az államról c. – az állami főhatalom egységes és oszthatatlan, korlátlan és korlátozhatatlan <-> az uralkodónak is vannak korlátai (pl.: természetjog, isteni jog)

-          Thomas Hobbes – Leviathan c. – az uralkodó szuverén, de hatalmát a néptől szerződés útján kapta

-          John Locke – 2 értekezés a polgári kormányzásról c. – Társadalmi szerződés a természetes jogok biztosításáról, ha a kormány ezt nem teljesíti joguk van fellázadni.

-          Montesquieu – A törvények szelleméről c. – szuverenitás szervezeti megosztása = hatalommegosztás

-          Rousseau – Társadalmi szerződés c. – a szuverenitás hordozója a nép, közvetlen kell kifejezni akaratukat.

-          1776 – Virginiai jognyilatkozat = a néptől ered, képviselők útján gyakorolják à 1789 – EésPJNy-a szuverenitás a néptől származik, mindig visszavezethetőnek kell lennie rá.

Közvetlen demokrácia:

-          ókor: demokratikus poliszokban – népgyűlés

-          18.század – Rousseau

-          népszavazás = referendum (konzultatív/ügydöntő, kötelező/fakultatív, országos/regionális/helyi)

Közvetett demokrácia:

-          rendi monarchiák, presbitériumi irányítás

-          Montesquieu à polgári korban végül neki adtak igazat

-          a képviseletnek joginak és rendszeres választói felhatalmazást igényel, hogy legitim legyen

-          képviselői mandátum: kötött (követ utasítás à szabad = politikai, nem jogi felelősséggel tartozik választói felé)

Magyarországon:

-          a hatalomgyakorlás összefüggöt a monarchával, a rendekkel majd 1848-tól az állampolgárokkal, a rendek helyett = Szent Korona Tan

-          1920 – 1.tv cikk – a nemzetgyűlés a nemzeti szuverenitás egyetlen törvényes képviselője

-          1946 – 1.tv cikk – népszuverenitás, választások útján a Nemzetgyűlés gyakorolja.

-          1949 – 20. tv – minden hatalom a dolgozó népé = nincs hatalommegosztás

-          1989 – alkotmánymódosítás – népszuverenitás, választott képviselőkön keresztül és közvetlenül is.

-          2011 – Alaptörvény – „A közhatalom forrása a nép.” + kivételes esetben közvetlen csak.

Külső szuverenitása:

-          nki együttműködések korlátozzák (ENSZ, NATO, EU stb.)

-          Alaptörvény E cikk, 2.bekezdés: nem korlátozhatja nemzetközi együttműködés Magyarország területét, népességét, államformáját. = a szuverenitás teljesére igényt formál

-          EU-s jog szupremáciája a hazaival szemben.

-          szubszidiaritás elve = a döntést minél alacsonyabb szinten kell meghozni, ahol minél jobban értenek hozzá

Országos népszavazás:

-          min. 200 000 fő à OGY kötelezően elrendeli

-          köztársasági elnök / kormány / min. 100 000 fő à OGY elrendelheti

è Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke, eldönti lehet- e tartani. = csak az OGY feladat- hatáskörébe tartozó kérdés lehet

ó Nem lehet tartani, ha: - a kérdés nem tartozik az OGY feladat/hatáskörébe

-   nem lehet országos népszavazást tartani róla

-   a kérdés nem a tv-nek megfelelően van megfogalmazva

è a Kúriához lehet fordulni jogorvoslatért

-          a kérdésre egyértelmű választ kell tudni adni (igen/nem) = választópolgári egyértelműség

-          terheli- e az eredmény jogalkotási kötelezettséggel az OGY-t? = jogalkotói egyértelműség

-          Ugyanabban a kérdésben 3 éven belül, nem lehet tartani + 4 hónapig lehet gyűjteni az aláírást a hitelesítés után

-          Nem tartható népszavazás konkrétan: Alaptörvény módosításról, a központi költségvetésről, rendkívüli stb. állapot kihirdetéséről, az OGY feloszlatásáról, bármilyen képviselő megválasztására vonatkozó törvényről, közkegyelem gyakorlásáról

-          Érvényes, ha: a választópolgárok több, mint fele érvényesen szavazott

-          Eredményes, ha: az érvényesen szavazók több, mint fele ugyanazt válaszolta.

ð  ha érvényes és eredményes, az OGY-re nézve kötelező

-          Helyi népszavazás: - az önkormányzat képviselő testülete köteles kiírni

-          kezdeményezheti: a képviselők min. ¼ -e , a kvt bizottsága, meghatározott számú választópolgár (min. 10%-max.25%)