1.     Az alkotmány fogalma, típusai, az Alaptörvény bemutatása

 

Magán jog (ius privatum) = a magánszemélyek és szervezeteik egymás közötti jogviszonyaival összefüggő területeket szabályozza. Mellérendeltség a jellemző. Szabad egyeztetés a felek között.

Közjog (ius publicum) = az állam szervezetére, működésére, hatalmára, jogaira-kötelességeire, az állampolgárokkal való kapcsolatára terjed ki.

-          szűk értelemben: alkotmányjog

-          tág értelemben: alkotmányjog+ közigazgatási jog

-          legtágabb: +büntetőjog, polgári perjog

 

-          Külső közjog = nemzetközi, európai közjog

-          Belső közjog = minden itthoni, a legtágabb értelemben

 

-          Alkotmányjog magában foglalja: jogrendszer tartalma, felépítése; az állam berendezkedése; polgárok jogai-kötelezettségei; közhatalmi szervek működése

-          Alkotmány = a társadalmi közösség belső szervezeti és működési rendjét meghatározó normák összessége.

-       Tágabb értelemben: azok az írásba foglalt normák vagy az állami szervek gyakorlatából eredő szabályok, melyek az állami szervek létrehozását, működését és egymáshoz való viszonyát határozza meg. (Arisztotelész – a poliszok között alkotmány uralkodik)

-          Szűkebb értelemben: állami-közhatalmi kérdés legalább 2 irányból szabályozva van – az állampolgárok döntő befolyással bírnak + jogaik biztosítva vannak, kellő védelemben részesülnek

-          Polgári átalakulás időszakában jelentek meg, a modern, írott alkotmányok

-          Típusai: - íratlan, történeti (nincs 1 nagyba összefoglalva minden, rugalmasabb, jogon kívüli                                r                                                                rétegei is vannak = szokásjog; pl.: Anglia)

-   írott, kartális

-   formális alkotmányjog (maga a kódex)

-   materiális alkotmányjog (nem tartoznak a formálishoz, de szabályozási tárgyuk szerint alkotmányjogi karakterrel rendelkeznek)

-   oktrojált alkotmány (ráerőltetett, az uralkodó által pl.: olmützi by Ferenc József)

 

-          Tartalmi elvárások: alapjogvédelem és hatalommegosztás biztosítása; demokratikus intézmények felállítása; szimbólumként fejezze ki a politikai közösség összetartozását

-          Alkotmányok elfogadása:

-          alkotmányozó nemzetgyűlés által à törvényhozás, alkotmányozás szétválasztása

-          rendes törvényhozó testület által, de nem ugyanazokkal a szabályokkal, mint más törvényeket

-          népszavazás útján

-          Alkotmányok módosítása:

-          népszavazás útján

-          különleges eljárásrenddel

-          két egymást követő parlament döntésével

-          tagállami hozzájárulással (föderatív államok)

-          Örökkévalósági klauzula = a módosítások nem sérthetik az alkotmány alapelveit; alkotmányos értékek megóvása pl.: államforma, területi integritás stb.

 

-          Alkotmányjog forrásai: - alkotmány

-   sarkalatos és egyéb törvények, melyek ide tartoznak

-   alkotmányos alapelvek és szokások

-   közjogi szervezetszabályozó eszközök (normatív határozat-utasítás)

-   Kúria jogegységi határozatai (amik ide tartoznak)

-   Alkotmánybíróság alkotmányértelmező határozatai

 

-       Alkotmányosság: (attól, hogy van alkotmánya, még nem biztos, hogy alkotmányos az állam)

-        Formai = ha a szabályok a gyakorlatban is érvényesülnek

-        Tartalmi = ha ezek a szabályok megfelelnek az alapelveknek: demokrácia (népszuverenitás), pluralizmus (az állam legyen semleges, de minden nézőpont érvényesülhessen), jogállamiság (joguralom, a jog elsődlegessége), hatalommegosztás, törvény előtti egyenlőség, emberi jogok elismerése és védelme +bírói függetlenség

Alaptörvény (2011.április 18.-án fogadták el, 2012.jan.1-től hatályos)

-          Nemzeti Hitvallás =preambulum: (összefüggő)történeti visszatekintés, kereszténység, emberi jogok

-          Alapvetés = (betűs cikkek) név, állam- kormányforma, hatalommegosztás, EU-ban a helyünk, hivatalos nyelv-jelképek-pénz- ünnepek, házasság-család, állampolgárság, természeti erőforrások védelme, AT elfogadás-módosítás, sarkalatos tv-ek

-          Szabadság és Felelősség = (római számos cikkek) alapvető jogok + kötelezettségek (emberi méltóság, tulajdonhoz való jog, gyülekezési jog, sajtószabadság, testi és lelki szabadság, gyermekek jogai stb.)

-          Az Állam = (arab számos cikk) OGY, népszavazás, köztársasági elnök, kormány, önálló szabályozó szervek, AB, bíróság, ügyészség, ombudsman, önkormányzatok, közpénz, Honvédség, rendőrség

-          A különleges jogrend = (folytatódó arab számos cikk) rendkívüli állapot, szükség állapot, veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, váratlan támadás, terror veszélyhelyzet

-          Záró rendelkezések = (csak arab számok) hatályba lépés, alkotmányozási felhatalmazás, átmeneti rendelkezések külön elfogadása, kormány törvényjavaslatokat nyújtson be a végrehajtáshoz

 

-          Átmeneti Rendelkezéseket alkottak (dec.31.-én és január 1-jén az Alaptörvénnyel léptették életbe) à Alkotmánybíróság 2012.dec.28-án megsemmisített sokat ó 2013-ban sok megsemmisítettet mégis beemeltek az Alaptörvénybe

-          Az Alaptörvény létrejöttét az EU is szoros figyelemmel kísérte (<- az első ilyen a Lisszaboni szerződés hatályba lépése után)

-          a korábbi alaptörvényeket (sok volt belőlük egyszerre) nem kezelték máshogy, egyszerű szótöbbséggel fogadták el őket. = nem a nevük, hanem a tartalmuk alapján jelentettek alapot.

-          a történeti alkotmány vívmányait is figyelembe kell venni az AT értelmezésekor (Nemzeti Hitvallás részben írja le) à 19.századi polgári átalakulás után törvényeket, annak kell tekinteni

-          nincs örökkévalósági klauzula benne ó alapvető jogok, nemzetközi jog tiszteletben tartása (nem a belső jogból származik, az alkotmányozónak tisztelettel kell rá lenni)

-          Preambulum: első rész – történeti, szimbolikus jelleg; második rész – állam, társadalom, egyén viszonyának alapelvei; harmadik rész – korábbi korokhoz való viszonyulás; negyedik rész – önértelmezés. =a leghosszabb európában