10./28. Bíróságok szervezete, működése

Jogforrási háttér: Alaptörvény (25-28.cikk), 142-es számú törvény (2011-ben módosult) + eljárási kódexek (polgári perrend tartásról, közigről, eljárásrendről szóló)

 

Szervezete:

-        Kúria

-        élén elnök

-        egységes és következetes bírói gyakorlat felállítása

-        jogegységi határozatok felállítása (elvi iránymutatás)

-        a törvényszék és az ítélőtábla javaslatait elbírálhatja (=harmadfok)

-        elbírálja a jogegységi panaszokat

-        jogosult dönteni, ha önkormányzati rendelet jogszabályba ütközik, vagy ha elmulasztanak megalkotni egyet

-        jogegységi, önkormányzati, ítélkező és jogegységi panaszt elbíráló tanácsok működnek

-        büntető-polgári-közig kollégiumok

-        bírósági joggyakorlat elemző csoport (tudományos elemző tevékenység)

-        Ítélőtáblák (5)

-        BP, Debrecen, Győr, Szeged, Pécs

-        Kúria tehermentesítése a cél

-        harmadfokon is eljárhat vagy első fokon

-        elnök vezeti

-        különböző szakirányú tanácsok és kollégiumok

-        közig perben nem járnak el

-        Törvényszékek (főváros- megyei – 20)

-        első és másodfokon is

-        első fokkal szemben fellebbez, akkor ide jut

-        ha kiemelt jelentőségű akkor innen indul

-        legalább 30 millió forint a polgári per tárgya/ speciális ügy / súlyos bűncselekmény esetén kerül ide rögtön

-        elnök vezeti

-        ügyszakok szerinti tanácsok, csoportok, kollégiumok működnek

-        önálló munkaügyi kollégiumok a nagyobbakon működnek csak

-        Járás- kerületi bíróságok (113)

-        Budapest 6- vidék 107

-        első fokon itt kezdődik az ügy

-        elnök vezeti

-        előre meghatározott ügyfajták szerint működnek, és ezekre külön csoportokba rendeződnek

 

-        Bíróságok igazgatása:

-        központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal

-        Országos Bírói Tanács a kp-i feladatokat felügyelő szerv

-        ez és más önkormányzati szervek működhetnek közre a bíróságok igazgatásában

-        Országos Bírósági Hivatal:

-        elnökét a köztársasági elnök javaslatára az OGY választja 9 évre (nagy2/3)

-        ő látja el a kp-i feladatokat, irányít és felügyeli az ítélőtáblák, törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenységét

-        többrétű-irányú tájékoztatási kötelezettsége van = fél évente az Országos Bírói Tanácsnak; évente Kúria, Ítélőtába, Törvényszék elnökeinek; évente az OGY-nek.

 

-        Országos Bírói Tanács:

-        a bíróságok központi igazgatását felügyeli

-        15 tagból áll, Kúria elnöke hivatalból tagja, a másik 14 a bírák maguk közül választják 6 évre

 

-        Bírói kinevezés:

-        sarkalatos törvény által, a köztársasági elnök nevezi ki

-        30.életév után, meghatározott végzettség+ szakmai gyakorlat kell hozzá

-        szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatárig áll fenn (kivéve Kúria, Országos Bírósági hivatal elnökei)

-         

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

  Állami és nemzeti jelképek: -           az állami szuverenitás és a nemzeti identitás kifejezőeszközei -           külső funkció: adott politikai közösség szuverenitásának és önazonoságának reprezentálása -           belső funkció: adott államhoz kötődő személyek integrálása -           a rendszerváltás után állapították meg őket = zászló, címer, himnusz -           koronás kiscímer VS Kossuth címer è 1990 – Koronás kiscímer lett -           AT – Budapest is jelkép. -           színek jelentései: erő – hűség – remény -           szent korona jelentősége = a magyar állam folytonosságát, függetlenségét testesíti...
További információk
  5. Hatalommegosztás, szuverenitás elve. Képviseleti és a közvetlen demokrácia   -           alapvető a hatalommegosztás és a többségi elv a modern demokráciákban à a hatalom ne központosuljon 1 ember vagy testület kezében = zsarnokság -           az állam fő funkcióit meg kell különböztetni és el kell osztani a szervek között = egyensúly -           korán voltak rá elméletek, de a gyakorlatban csak a polgári viszonyok megjelenésével jelent meg (1787.évi USA alkotmány, 1789 - Emberi és Polgári j.ny.-a) -           Charles de Montesquie u – A törvények szelleméről c. – angliai tapasztalatai alapján gondolta az ellensúly – egyensúly megvalósítását. Törvényhozás, végrehajtás, bírói hatalom elválasztása, de az egyensúly megtalálásával = egyetlen eszköz a nép kezében a zsarnokság ellen. Hata...
További információk
  2.      A magyar alkotmányfejlődés   ·        A török hódoltságot követően a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom részévé válik, így nem nyeri vissza 1526 előtti szuverenitását. A törököt kiűző Habsburg Birodalom iránt érzett hálájuk jeléül, a magyar rendek 1687 /88. évi ogy.-en lemondanak az 1222. évi Aranybullában az uralkodó törvénytelen intézkedéseivel szemben biztosított ellenállási jogról. ·        Az ogy. kötelezettséget vállal, hogy az ország elfogadja a Habsburg uralkodókat, ezzel lemond a szabad királyválasztás jogáról. ·        1722-23-ban elfogadják a Pragmatica Sanctiot :  o    magába foglalja a női ági örökösödést; o     Mo.-t kölcsönösen és együttesen a Birodalommal együtt kell kormányozni, a Habsburg Birodalomhoz csatolják hivatalosan; o     az uralkodó elfogadja és tiszteletben tartja a rend...
További információk