11. Alapvető jogok kialakulása, csoportosítása, korlátozása
-
Emberi jog: velünk született, emberi
mivoltunkból fakadó jogosultság. Automatikus érvényesnek kell(ene) lennie.
-
Alapjog: Az emberi jogok a jogalkotó
által, alkotmányban történő deklarálásuk hatására alkotmányos/alapjogként
nyernek megfogalmazást jogrendszerünkben. Az Alaptörvény tartalmazza alapvető
jogainkat.
-
Csoportosításuk:
-
Keletkezés
szerint (generációk):
-
Első generációs:
alapjogok, polgári és politikai jogok (diszkrimináció tilalma, személyiségi
jogok, szólásszabadság, egyesülési jog); Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
(1789); 1791-es francia alkotmány; 1215 – Magna Charta; 1776 – Függetlenségi
Nyilatkozat
-
Második
generációs: gazdasági, szociális és kulturális jogok (tulajdonhoz való jog,
a szociális biztonsághoz, a munkához, az oktatáshoz, a képzéshez való jog, a
házasság és a család védelme, a gyermekek jogai)
-
Harmadik
generációs: globalizáció hatására – fogyasztóvédelem, egészséghez
környezethez való jog, fogyatékkal élők jogai stb. (Bős-Nagymarosi ügy – magyar-csehszlovák szerződés, mi
meggondoltuk magunkat az egészséges környezethez való jogra hivatkoznak)
-
A jogalkotó
hozzáállása szerint:
-
Negatív
emberi jogok = első generáció (itt a társadalom azt várta a jogalkotótól, hogy
hagyja érvényesülni a jogokat)
-
Pozitív
emberi jogok = második generációtól (a jogalkotó segítse elő a jogok
érvényesülését)
-
A jogérvényesítés
módja szerint:
-
Egyéni emberi
jogok: az egyént illetik meg – az élethez, az emberi méltósághoz való jog
-
Kollektív
emberi jogok: egyének egy meghatározott csoportját illetik meg (pl.:
sztrájkjog) a jogérvényesítésnél 2 mód van: csak csoportosan érvényesíthető –
egyénileg érvényesíthető, ha az egyén egy meghatározott csoporthoz tartozik
(pl.: bíróságon anyanyelv használatának joga)
-
több igazolási módszer:
-
természet jog - (ókori és keresztény
hagyományok, de megjelent a felvilágosodás alatt i egészen napjainkig) – a
tételes, pozitív joghoz képest (általános jog) magasabb rendű jogot feltételez;
ennek akkor van jelentősége, ha a pozitív jog ütközik az erkölcsi normákkal. Ez
nem azért illeti meg az embereket, mert az uralkodó odaadja neki, hanem vele
született jog. Isteni-természeti eredetűnek tartják. (pl.: tulajdonhoz való
jog; latinamerika – indiánokkal való tettek- nekik is joguk van az élethez)
-
Grotius: - a természetjog változtathatatlan;
még Isten sem változtathat rajta
- magas
erkölcsi elvárásokat kapcsol a természetjoghoz
-
Anno a jogosultságok a társadalmi, etnikai
háttértől függtek = a születés határozta meg milyen jogokat-kötelezettségeket
kap az ember
(pl.: nemesek Mária
Terézia idején – vérüket adják, de pénzüket nem az országért)
-
Társadalmi szerződés elméletek – 16.17.sz-tól
– máshogy közelítenek a jogokhoz
-
a hatalom gyakorlás okai, körülményeire, a
hatalmon lévők és az alávetettek közötti viszony alakulására keresnek
válaszokat; és hogy honnan származnak a jogaink
-
Thomas Fox- Alávetési
elmélet – a társadalom széles rétegei alávetik magukat a hatalmon lévőknek
bizonyos jogosultságok biztosításának érdekében.
-
John Locke – Kettős
szerződés elmélete – különbséget tesz a politikai közösség létrehozására
irányuló szerződés és az alávetési szerződé között.
-
jogaik védelmében az alávetetteknek jogukban áll
megváltoztatni a kormányzatot, ha a hatalom „szerződést szeg” à erre hivatkoznak az
USA-ban – Függetlenségi Nyilatkozat =leírják miért vált zsarnokká III. György
és miért jogos ellene a fellépés <-> őshonos lakosság leigázása, rabszolgaság
engedélyezése
-
1789. augusztus 26. – Emberi és Polgári
jogok Nyilatkozata – alkotmányozó nemzetgyűlés elfogadja; ez az első emberi
jogi nyilatkozat Eu-ban. (előtte: labdaházi eskü – addig nem szélednek szét,
amíg nem lesz alkotmány -91-ben lesz csak)
-
minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek
születik és annak is marad = szimbolikusan megszünteti a rendiséget (igaz,
egyházi rendbe nem lehet születni)
-
a társadalmi különbségeket mégis elismeri, nem
lehet őket eltörölni– azok csak a közösség szempontjából hasznos szempontokon
alapulnak
-
à
első generációs szabadságjogok
-
hivatkoznak arra, hogy az alapvető emberi jogok
bizonyos mértékben korlátozhatóak
-
szabadság: mindent szabad, ami másnak nem árt.
Más jogait nem korlátozhatják, de ezeket a korlátokat törvény állapítja meg.
-
nem alkotmányos az a társadalom, ahol nincsenek
alapvető jogok és ahol nem valósul meg a törvényhozó és végrehajtó hatalom szétválasztása
-
18. század – szabadelvű, liberális alkotmányok –
a szabadságjogok, emberi jogok beépülnek az alkotmányos rendszerbe. (a
természet jog a pozitív jog részévé válik)
-
léteznek alapjogok (pl.: emberi
méltósághoz való jog) ++ alkotmányos jogok (pl.: szerződési
szabadság) == alapvető jogok – az emberi jogok azon csoportja,
melyeket az alkotmányok és a nemzetközi konvenciók írott jogként klarifikálnak,
vagyis a tételes jog része. Kikényszeríthetők az alapjogok, de az alkotmányos
jogok nem. Vannak alkotmányos célok és törekvések.
-
alanyai:
ember (individum); ember csoportok (kollektivum); jogi személyek – közjogi és
magánjogi jogi személyek.
-
kötelezettjei:
államok, közhatalmat gyakorló szervek
-
alapvető jogok sérthetetlensége: itthon –
1946-tól foglalják össze a sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogokat
-
Államnak aktív védelmi kötelezettsége van:
- tevőlegesen biztosítsa az érvényesülést
- megteremtse
a jogintézményét és védje azt
- jogok
rendszerszerű érvényesülése és összehangoltsága
- az
alapvető jogok objektívan arra kötelezik az államot, hogy általánosan-
intézményesen is gondoskodjon a jogok érvényesülésének feltételeiről
Korlátozásuk:
- csak
törvény tartalmazhatja
- a
jog lényeges tartalmát nem korlátozhatja (nem üresíthető ki)
- szükségesség
- arányosság szempontja: - más módon nem érhető el másik alapvető jog-
szabadság védelme/ alkotmányos érték védelme = alapvető jog korlátozása csak a
legutolsó lépés lehet
- 3 szempont:
legitim jogalkotói cél (cél-eszköz kapcsolat); elkerülhetetlenség-kényszerítő
ok vizsgálata; arányos – e a cél fontosságával.
-
korlátozhatatlan:
élethez való jog – 1989től – abszolút érvényű (nem adják ki a külföldi
elítéltet sem); emberi méltósághoz való jog – kínzás, kegyetlen bánásmód,
orvosi kísérletek, emberi test(rész) haszonszerzés céljából való felhasználása,
klónozás, emberkereskedelem tilalmai, ártatlanság vélelme (amíg jogerős bírói
ítélet nincs róla)
-
korlátozható:
szükségesség-arányosság függvényében; törvényes legyen; közérdekiség; pl.: -
------ tulajdonjog – kártalanításra jogosult ß
közérdekűségi teszt
- alkotmányos
jogok ß
ésszerűségi teszt
Megjegyzések
Megjegyzés küldése