12.     Élethez való jog, emberi méltóság

Az élethez való jog nem korlátozható.

Halálbüntetés:

23/1990-es alkotmánybírósági határozattal eltörli az alkotmánybíróság ß jóvátehetetlen, visszavonhatatlan + ellentétes a nemzetközi tendenciákkal + jogállam nem akasztat

-        két helyzetben megengedett a halál okozás:

-  jogos védelem: jogtalan támadás ér, arányosan megengedett a gyilkosság pl.: nemi erőszak, betörés (kertben, ha fegyveres; házban)

-  végszükség helyzet: nem büntetnek meg, ha nem tudok mindenkit kimenteni pl.: tűzvész, baleset <-> annak a javára nem írható, aki szándékosan idézte elő

-  az Ókortól jelen van – akkor pl.: keresztre feszítés; vadállatok elé vetés; megkövezés, méregpohár – görögök;

-  Középkor: égetés, akasztás, lefejezés – a hóhérok céhekbe tömörülnek; legvéresebb a spanyol inkvizíció; nagy szerepe van a nyilvánosságnak – vásárokon, ünnepnapokon tartják à sok tolvajlás történt à nincs is elrettentő hatása

-  Felvilágosodás: csezáre bekárion és franciák is felszólalnak ellen + Mórusz Tamás(angol)

-  1800as évek – eltörlési hullám <-> a 20.század visszahozza

-  a szélsőjobb és a szélsőbal is visszahozza a 20.században + haláltáborok (nincs tárgyalás)

-  20.sz – akasztás, golyó – USA villamosszék, méreg injekció

-  Közönséges vs minősített halálbüntetés (nem szenvednek vs. szenvednek)

1981- a franciák törlik el először; 1982 – hollandia; 1985 ausztrália…stb; 1992 – svájc; 2002 – Törökország részben; 2004 – görög, török teljesen;

Róma kivilágítja a Colosseumot – ha valaki kegyelmet kap, ha egy országban eltörlik

 

Nemzetközi egyezmények:

-        1948. dec 10.– ENSZ Egyetemes Nyilatkozata – Emberi Jogok Nyilatkozata – élethez való jog a 3.cikkben

-        1966 – A Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezség okmánya – 6.cikk az élethez való jog – nem lehet kivégezni gyermekeket és terhes nőket = védett kategóriák + államok belső joga tartalmazza az elmebetegeket – őket nem lehet sehogy büntető jogilag felelősségre vonni

à második fakultatív jegyzőkönyv: háborúban visszaállítható a halálbüntetés, ott ahol eltörölték; de csak katonai bűncselekményekre

-        1950 – Európa Tanács – emberi jogok európai egyezménye – 2.cikk élethez való jog

à 6. és 13as jegyzőkönyv: a halálbüntetés háborúban visszaállítható <-> nem állítható vissza háborúban sem = abszolút tilalom, itthon is

-  2000 – Európai Unió – Alapjogi charta – 2.cikk a halálbüntetés tilalma

 

Több politikus is támogatja a halálbüntetést – pl.: ifj. Bush elnök; Putyin; Szolzsenicen (orosz író);

-        a kivégzés számban az USA már nincs az első 3ban (Kína- Irak- Irán Szaúd Arábia, Afganisztán, Pakisztán)

 

Abortusz:

-        1992.évi 79.törvény – abortusz törvény- a magzat védelméről

-        időbeli korlát van és indokolni kell, de van rá lehetőség

-        az indok nélküli abortusz alkotmányellenes

-        indok lehet: ha az anya életét - egészségét fenyegeti, ha a magzat sérült, bűncselekmény esetén, súlyos válsághelyzet esetén – egyesek szerint ez korlátlan abortuszra ad lehetőséget, mert nem kell bizonyítani – lehet testi-lelki-anyagi válság= olyan helyzet mely testi vagy lelki megrázkódtatást okoz vagy társadalmi ellehetetlenülést

-        felhívják a figyelmet az állami segélyekre és az örökbeadásról

-        2 féle jogot lehet felfedezni: magzat élethez való joga <-> anya önrendelkezési joga

-        a 12.hétig lehet megszakítani, de vannak kivételek:

-        18.hétig, ha a nő nem jött rá, hogy terhes

-        18.hétig, ha a nő cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvő képes

-        20-24ig hétig – ha a magzat genetikai ártalma valószínűsíthető

-        időkorlát nélkül – ha az anya életét fenyegeti, vagy a magzatnál áll fenn rendellenesség, mely az élettel összeegyezhetetlen

-        a magzat értékét már az Ókorban felismerték – már a római, zsidó jogban is benne van – már Hamurappi is felismeri!!

-        probléma: az alaptörvény nem foglal állást a magzat jogállásról – elismeri e jogalanynak

-        a polgári jog az élve születéshez kapcsol jogokat – feltételes jogalanyiság= visszafelé elismerjük a létét, a fogantatástól kezdve

-        Hollandiában korlátlan az abortusz ó Máltán tilos

-        bűncselekmény, ha otthon próbálja valaki sajátosan elhajtani a magzatát; ha egy másik nő segít

 

Eutanázia:

-        pártfogók: az élet már nem értékes ilyenkor, már nem lehet élvezni, a szenvedés meghosszabbítása senkinek nem érdeke – se beteg, se család, se társadalomnak

-        ellenzők: az életet csak Isten veheti el, vannak csodás gyógyulások amikre az orvos tudomány nem tud magyarázatot adni.

-        2 fajta: aktív- passzív

-        aktív = az életet aktívan, gyógyszerekkel oltják ki pl.: Hollandia, Belgium, Luxemburg – már gyermekek is kérhetik

-        passzív= abbahagyják a kezelést, a gyógyszert stb.pl: Cseh, Spanyol, Portugál

-        asszisztált öngyilkosság: a beteg maga veszi be a halálos dózist pl.: Svájc, Svédroszág

-        nincs: Lengyel, angol, szerb, román, horvát

-        Fekete angyal esete: itthon, halálba segített két idős embert <-> nem kérték, nincs aktív eutanázia és egy nővér tette

-        1996 – kádba folytotta a gyerekét a gyerek kérésére – Göncz Árpád féle kegyelem à elindította a követelést az aktív eutanáziáért

Itthon:

-        kérni kell egy 3 fős bizottság elött, 2 tanúval ellátott magánokiratban vagy közjegyzőiben

-        tagja egy pszichiáter, a kezelő orvosa és egy 3.orvos, aki ért a betegséghez (szakorvos)

-        a bizottság előtt meg kell jelenni és a nyilatkozatot meg kell ismételni 3 nap múlva, 2 tanú előtt.

-        a terhes nő nem kérheti, ha képes a kihordásra

-        cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes embernél a fővárosi törvényszék dönt

-        cselekvőképesként van mód élő végrendeletet írni – ha haldoklunk nem kérjük az ellátást – ha ez rendelkezésre áll, a bizottság ezt tekinti meg

-        az öngyilkosság nem büntetendő, de a közreműködés IGEN! (akár csak a rábeszélés is)

Az emberi méltóság:

-        szembe is kerülhet az élethez való joggal

-        nem jog, hanem alapelv = az összes többi jog forrása és feltétele = anyajog

-        azért vannak emberi jogaink, mert van emberi méltóságunk

-        a jog nem kezelhet minket eszközként vagy tárgyként

-        az ember legbelsőbb sajátja

-        az alkotmánybíróság szerint a jog számára megragadhatatlan à a jogi személyeknek nincs, ezért teljesen szabályozhatók

-        csoportoknak is van, a holttestnek – szigorú szabályok a szállításra, hamvasztásra

-        ebből vezetik le: a jogegyenlőség gondolatát, a vérségi származás kiderítésének jogát, a nemzetiségi identitás kiderítésének jogát,

-        ebből fakad: a jog senkit nem kényszeríthet olyan helyzetbe, hogy meghasonuljon önmagával pl.: aki nem akar fegyveres katonai szolgálatot teljesíteni, az választhatja a fegyver nélkülit is

 

-        az élethez való joghoz szorosan tapad a kínzás tilalma =embertelen, megalázó bánásmód tilalma

-        alkalmazható: a hadifoglyok kínzása, a fogvatartottak kínzása, tilos megverni a gyanúsítottat, a hallgatók testi fenyítése, a pszichiátriai betegeket is tilos megalázni

 

-        Garanciái az emberi jogok érvényesülésének:

-        Jogi garancia= jogszabályok, a törvények és az alaptörvény

-        Intézményi: bíróságok (nemzetközik is) ombudsman, alkotmánybíróság, egyenlő bánásmód hatóság – diszkrimináció esetén

-        Anyagi: állam által nyújtott segélyek, támogatások (árva, rokkant, beteg)

 

-        a magyar alkotmánybíróság csoportosítja az emberi jogokat

-        korlátozható

-        korlátozhatatlan= abszolút jogok – élethez való jog, az emberi méltóság, a kínzás tilalma, a hozzájárulás nélküli orvosi kísérletek tilalma, a védőhöz való jog, az ártatlanság vélelme, nincsen bűncselekmény törvény nélkül (valami latin név is), a visszaható hatályú büntető jogalkotás tilalma

 

-        általános alapjogi teszt = szükségességi és arányossági teszt – a legtöbb emberi jog esetén alkalmazható = korlátozhatók, ha muszáj; a céllal arányosan; csak törvényben lehet korlátozni

-        speciális alapjogi tesztek – alkotmánybíróság: közérdekűségi (a tulajdonjogra- a közérdek érdekében a tulajdon messzemenően korlátozható, a legnagyobb korlát: a kisajátítás – jogállamban kártalanítani kell); ésszerűségi teszt – diszkrimináció tilalomra fejlesztették ki, különbség akkor tehető, ha ésszerű indoka van (pl.: pozitív diszkrimináció megengedett – fogyatékkel élők segítése)

-        Strasbourgi bíróság – Európa Tanács – Emberi jogok európai bírósága = a polgár mehet, ha az állam megsérti a jogait – évente több ezer magyar ügy – akkor fordulhatunk ide, ha kimerítettük a hazai jogorvoslatot (az érdemit), ekkor 6 hónap van odafordulni <-> nem kell kimeríteni az alk.bírósághoz fordulást vagy a köztársasági elnöknél. Anyanyelvünkön írhatunk, de utána az angol-francia közül kell választani. A kérelemnek tisztelettudóan kell írni, nem lehet más nemzetközi eljárás folyamatban, ha mégis van akkor meg kell indokolni miért nem elég egy nemzetközi eljárás. Ha egyszer már elutasítottak, csak akkor panaszkodjunk, ha újat tudunk mutatni (pl.: bizonyíték) Magánszemélyek, azok csoportjai és társadalmi szervezetek is, de állami- kormányzati szervek nem fordulhatnak oda. Annyi bíró, ahány tagállam. A bírókat 9 évre választják, nem újraválaszthatók, csak elismert jogászok- akik erkölcsileg kíválóak, pártatlanok. A tagállamok 3 jelöltet terjesztenek elő, ebből választanak. 70 éves korukig maradhatnak. Több formáció: tanácsok, 7 tagú kamara, 17 tagú nagykamara. A kamaráknak hivatalból tagja az érintett állam bírája. A tanács a kérelem elfogadhatóságáról döntenek, de átadhatják a 7 tagú kamarának. Ritka a személyes megjelenés. Ha nem tetszik a kamara döntése, lehet fordulni a nagy kamarához 3 hónapon belül, ez viszont végleges és mérlegeli, hogy szükséges e a nagynak is eljárni. Érdemes odafordulni: tetemes eurós kártérítés (mi határozzuk meg, nem emel, de a túlzást mérsékli) az állam elmarasztalása (ez szégyen az államnak, minket majdnem minden esetben elmarasztalnak). Jogesetekhez hozzá lehet férni – Gál András által.

-        külön vannak a háborús bűnösöknek

-        meg kell jegyezni a nemzetközi jogokat

-        ENSZ – 1966 – A gazdasági szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezség okmánya

à1976.évi 8as és 9es törvény erejű rendelet

-        1950 – eu tanácsban van benne a strasbourgi bíróság  - emberi jogok egyezménye

à 1993.évi 31es törvénnyel hirdettük ki

-        Eu Tanács – európai szociális charta- 1961 – Torino

-        à 1999.évi 100as törvénnyel hirdettük.