14.     Véleménynyilvánítás szabadsága =szólásszabadság

 

-        politikai és személyi szabadságjog is

-        alanyi (egyéneket illet) és intézményi (jog érvényesülés) oldala is fontos

= kommunikációs jogok anyajoga

= demokrácia alapja

-        független a közlés módjától, értékétől, erkölcsi minőségétől, valóságtartamától

-        Korlátozása: szükségesség- arányosság szerint pl.: más becsület-ó hírneve; a beszéd közvetlen veszélyt idéz elő másoknak.

-        Alaptörvény 4. módosítása = korlátozások:

-        politikai reklám csak ellenérték nékül

-        választás előtt, kampányidőszakban politikai reklám csak a közmédiában, egyenlő feltételekkel

-        a gyakorlással nem sérthetjük más emberi méltóságát, és nem irányulhat a magyar nemzet- faji- vallási közösségek méltósága ellen

 

-        büntetőjogi szankció csak a gyűlöletre uszító magatartás esetében van (addig nem; magasan van a léc) è lealacsonyító kifejezés használata vagy hasonló cselekmény esetén nem büntető jogi; csak akkor, ha a beszéd közvetlen veszélyt idéz elő à bíróság elé lehet vinni, sérelem díj

 

-        Közhatalmat érő: - ha bírálat, értékítélet = nem büntethető

-  ha, tényállítás = ha hamis, büntethető

ð  közszereplők nagyfokú bírálhatósága

-        sajtó alkotmányos funkciója = közérdekű információk, eszmék terjesztése

è cenzúra tilalma, szabad lapalapítás lehetősége

-        állami, nemzeti szimbólumok megsértése à büntetőjogi következmény

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

  Állami és nemzeti jelképek: -           az állami szuverenitás és a nemzeti identitás kifejezőeszközei -           külső funkció: adott politikai közösség szuverenitásának és önazonoságának reprezentálása -           belső funkció: adott államhoz kötődő személyek integrálása -           a rendszerváltás után állapították meg őket = zászló, címer, himnusz -           koronás kiscímer VS Kossuth címer è 1990 – Koronás kiscímer lett -           AT – Budapest is jelkép. -           színek jelentései: erő – hűség – remény -           szent korona jelentősége = a magyar állam folytonosságát, függetlenségét testesíti...
További információk
  5. Hatalommegosztás, szuverenitás elve. Képviseleti és a közvetlen demokrácia   -           alapvető a hatalommegosztás és a többségi elv a modern demokráciákban à a hatalom ne központosuljon 1 ember vagy testület kezében = zsarnokság -           az állam fő funkcióit meg kell különböztetni és el kell osztani a szervek között = egyensúly -           korán voltak rá elméletek, de a gyakorlatban csak a polgári viszonyok megjelenésével jelent meg (1787.évi USA alkotmány, 1789 - Emberi és Polgári j.ny.-a) -           Charles de Montesquie u – A törvények szelleméről c. – angliai tapasztalatai alapján gondolta az ellensúly – egyensúly megvalósítását. Törvényhozás, végrehajtás, bírói hatalom elválasztása, de az egyensúly megtalálásával = egyetlen eszköz a nép kezében a zsarnokság ellen. Hata...
További információk
  2.      A magyar alkotmányfejlődés   ·        A török hódoltságot követően a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom részévé válik, így nem nyeri vissza 1526 előtti szuverenitását. A törököt kiűző Habsburg Birodalom iránt érzett hálájuk jeléül, a magyar rendek 1687 /88. évi ogy.-en lemondanak az 1222. évi Aranybullában az uralkodó törvénytelen intézkedéseivel szemben biztosított ellenállási jogról. ·        Az ogy. kötelezettséget vállal, hogy az ország elfogadja a Habsburg uralkodókat, ezzel lemond a szabad királyválasztás jogáról. ·        1722-23-ban elfogadják a Pragmatica Sanctiot :  o    magába foglalja a női ági örökösödést; o     Mo.-t kölcsönösen és együttesen a Birodalommal együtt kell kormányozni, a Habsburg Birodalomhoz csatolják hivatalosan; o     az uralkodó elfogadja és tiszteletben tartja a rend...
További információk