15.      Egyesülési és gyülekezési jog

Gyülekezési jog:

-        kommunikációs és politikai alapjog

-        törvénnyel, szükségesség-arányosság szerint korlátozható

-        közvetlen hozzáférési korlátok nélkül biztosítja a vélemény kifejtését (nem tud mindenki publikálni, de összegyűlni igen)

= békés gyülekezés joga

-        nem békés, ha: bűncselekményt vagy arra való felhívás, mások jogainak aránytalan sérelmét, fegyveresen vagy felfegyverkezve jellennek meg => rendőrség feloszlathat

-        alanyai: résztvevők (bárki) + szervezők (többnyire magyar állampolgár)

-        ha közterületen akarják, min. 3 nappal előbb az illetékes rendőrségen be kell jelenteni

-        bejelentéshez, nem engedélyhez kötött

-        a rendőrség megtilthatja, ha: népképviseleti szerv/ bíróság működését súlyosan veszélyeztetné, a közlekedés más útvonalon nem biztosítható

Egyesülési jog:

-        „Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni és azokhoz csatlakozni”

-        Egyesület = önkéntes, önkormányzattal rendelkező, alapszabályában meghatározott cél, nyilvántartott tagság. Csak célja érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet gazdasági tevékenységet.

-        Alapítása: min 10 tag elfogadja az egyesület alapszabályát; ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztja; itthon székhellyel rendelkezik à kérni kell a nyilvántartásba vételt.

è pártalapítás szabadsága + egyháznak nem minősülők is egyesületek

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

  Állami és nemzeti jelképek: -           az állami szuverenitás és a nemzeti identitás kifejezőeszközei -           külső funkció: adott politikai közösség szuverenitásának és önazonoságának reprezentálása -           belső funkció: adott államhoz kötődő személyek integrálása -           a rendszerváltás után állapították meg őket = zászló, címer, himnusz -           koronás kiscímer VS Kossuth címer è 1990 – Koronás kiscímer lett -           AT – Budapest is jelkép. -           színek jelentései: erő – hűség – remény -           szent korona jelentősége = a magyar állam folytonosságát, függetlenségét testesíti...
További információk
  5. Hatalommegosztás, szuverenitás elve. Képviseleti és a közvetlen demokrácia   -           alapvető a hatalommegosztás és a többségi elv a modern demokráciákban à a hatalom ne központosuljon 1 ember vagy testület kezében = zsarnokság -           az állam fő funkcióit meg kell különböztetni és el kell osztani a szervek között = egyensúly -           korán voltak rá elméletek, de a gyakorlatban csak a polgári viszonyok megjelenésével jelent meg (1787.évi USA alkotmány, 1789 - Emberi és Polgári j.ny.-a) -           Charles de Montesquie u – A törvények szelleméről c. – angliai tapasztalatai alapján gondolta az ellensúly – egyensúly megvalósítását. Törvényhozás, végrehajtás, bírói hatalom elválasztása, de az egyensúly megtalálásával = egyetlen eszköz a nép kezében a zsarnokság ellen. Hata...
További információk
  2.      A magyar alkotmányfejlődés   ·        A török hódoltságot követően a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom részévé válik, így nem nyeri vissza 1526 előtti szuverenitását. A törököt kiűző Habsburg Birodalom iránt érzett hálájuk jeléül, a magyar rendek 1687 /88. évi ogy.-en lemondanak az 1222. évi Aranybullában az uralkodó törvénytelen intézkedéseivel szemben biztosított ellenállási jogról. ·        Az ogy. kötelezettséget vállal, hogy az ország elfogadja a Habsburg uralkodókat, ezzel lemond a szabad királyválasztás jogáról. ·        1722-23-ban elfogadják a Pragmatica Sanctiot :  o    magába foglalja a női ági örökösödést; o     Mo.-t kölcsönösen és együttesen a Birodalommal együtt kell kormányozni, a Habsburg Birodalomhoz csatolják hivatalosan; o     az uralkodó elfogadja és tiszteletben tartja a rend...
További információk