15./ 33. Nemzetiségi önkormányzatok fogalma, nemzetiségek parlamenti képviselete

 

-        sok társadalmi közösség rendelkezhet önkormányzattal, de kiemelt jelentőségű csak a közig feladatokat ellátóknak van. (2012től az MTA-nak is van önkormányzatisága)

-        területi és személyi elvű nemzetiségi autonómia (egy területen élők <-> egy közösséghez tartozók az alanyai)

-        1868 – horvátok területi autonómiája à 1920- 1989 között nem volt nemzetiségi autonómia à 1989/90 – nemzetiségek is az államalkotó nép része; közéletben való részvétel állami biztosítása à 1990. évi 63. tv – önkormányzatokat hozhat létre

-        a nemzetiségi autonómia eszméje a 19.században terjedt el

-        1993. évi 77. tv – Nektv. -létrehozza a kisebbségi önkormányzatok rendszerét, meghatározza a kisebbségek jogait (AT-ig) + 13 honos népcsoport

-        2011 – AT – nemzeti/etnikai kisebbség helyett nemzetiség =hagyományos magyar; ombudsmani helyettes a nemzetségek jogaiért; parlamenti részvételüket sarkalatos tv. szabályozza; nem a magyar nemzet részei - de a magyar politikai közösségé igen;

-          nemzetiség = magyar állampolgárok; legalább 1 évszázada honosak, kisebbségben vannak, saját nyelve-kultúrája-hagyománya van, összetartozás tudat.

= bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán (13)

-          min. 1000 ember kérelmére új nemzetiség is elismerhető

-          Nemzetiségek alapvető jogai: (Nejtv.) – létezéshez, fennmaradáshoz való jog

-   kapcsolattartás, nyelvhasználathoz – hagyományhoz – kultúrához való jog, bírósági védelemhez való jog

-   tilalom pl.: kirekesztés, elkülönítés, diszkrimináció, üldözés, megfélemlítés stb.

-             Egyéni nemzetiségi jogok = a nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárok egyenként vagy csoportban is gyakorolhatnak, de nem a közösség a címzettjük. (pl.: többes állampolgársághoz való jog, identitásválasztás és vállalás, anyanyelvre való jog stb.)

-             Elidegeníthetetlen közösségi jog: pl.: identitás megőrzés -ápolás- erősítés – átörökítés, nyelv megőrzéséhez-fejlesztéséhez való jog stb.

-             Közösségi jog: pl.: saját intézmény létrehozása- működtetése- átadása, rendezvények-ünnepek zavartalan megtartása, kulturális és vallási emlékek- jelképek megőrzéséhez- ápolásához- használatához való jog.

-          Nemzetiségi önkormányzat (helyi:3-4fő) = közszolgálatias feladatokat ellátó, testületi formában működő, jogi személyiséggel bíró, választások útján létrehozott szervezet. Nemzetiségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, érdekeik védelmére-képviseletére, közügyeik települési-területi – országos szinten történő önálló intézésére jön létre. à helyi önkormányzatoknak is el kell ezt látniuk: nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottság létrehozása a másik önkormányzattal

-          Választást kell tartani rá: ha legalább 30 nemzetiségi van; Területit, ha: legalább 10 választás van a környéken; Országost: mindig

-          Nemzetiségi névjegyzék: kérni kell a felvételt, nincs már állampolgársághoz kötve, egyszerre 1-ben lehet benne.

-          Passzív választójog feltételei: ha az önkormányzati képviselők választásán is az, nyilatkozott a nemzetiségéről – nyelvét beszéli, kultúráját ismeri, előtte 10 évvel nem volt más nemzetiség jelöltje

-          Jelölés szabályai: csak nemzetiségi szervezet állíthat jelöltet – állíthatnak közöset, min 5. fő ajánlása /5%; 1 csak 1-et ajánlhat; Területin: akik legalább 10%-on jelöltet állítottak; Országos: min 10%ban jelölt és min. 2% ajánlás.

-          1 szervezet, 1 nemzetiséget képviselhet

-          Érvényes, ha: min annyi jelölt kap szavazatot, mint ahány induló van

-          Átalakult nemzetiségi önkormányzat = lehet a települési önkormányzat, ha a választók >50%-a nemzetiségi jegyzékben van és a képviselők >50%-a nemzetiségi jelöltként indult. ó kerületiek nem; a polgármestert nem érinti; települési nemzetiségi önkormányzat kvt-e nem alakulhat meg.

-          Nemzetiségi önkormányzati jogok: a választóké, képviselők útján gyakorolják = egyenlőek, de feladat-hatáskörben lehet eltérés. – az a testületé, akiket az önkormányzat elnöke képvisel.

-          Közgyűlés = az országos testület

-          nincs alá- fölé rendeltség

-          törvény állapítja meg a feladat-hatáskört, OGY forrást biztosít hozzá

-          kedvezményes mandátum az önkormányzati választáson: ha a választók min 50%-a nemzetiségi – a legkevesebb szavazatot kapott jelölt 2/3- ánál többet kapott nemzetiségi bejut, ha amúgy nem jutott volna. (csak 1 fő)

-          kompenzációs lista: ha a választók min. 25%-a nemzetiségi; a leadott szavazatok átlagának 2/3-ánál többel bejuthat, ha amúgy meg nem jutott be. (1 fő)

-          Kedvezményes parlamenti mandátum: az országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak jelöltlistát – aki erre szavaz, pártlistára nem szavazhat. Min 1% max 1500 fő ajánlása kell, legalább 3 jelölt kell a listára, nem lehet közös. Kedvezménnyel max 1-et lehet szerezni.

-          Általános választáson: a mandátumszerzéshez kellő voksok kb. ¼ -e is elég nekik

-          Nemzetiségi szószóló: aki nem kapott mandátumot, az első jelölt bejut. Nem képviselő.

-          Nemzetiségi bizottság: nemzetiségi listából bejutottak + szószólók alkotják

-           

-            nemzetiségi jelenlét a parlamentben: 1 képviselő akkor is bejut, ha csak ¼ annyi szavazatot kapott, mint ami kellett volna VAGY, ha az sincs akkor nemzetiségi szószólót küldhetnek

-           

 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

  Állami és nemzeti jelképek: -           az állami szuverenitás és a nemzeti identitás kifejezőeszközei -           külső funkció: adott politikai közösség szuverenitásának és önazonoságának reprezentálása -           belső funkció: adott államhoz kötődő személyek integrálása -           a rendszerváltás után állapították meg őket = zászló, címer, himnusz -           koronás kiscímer VS Kossuth címer è 1990 – Koronás kiscímer lett -           AT – Budapest is jelkép. -           színek jelentései: erő – hűség – remény -           szent korona jelentősége = a magyar állam folytonosságát, függetlenségét testesíti...
További információk
  5. Hatalommegosztás, szuverenitás elve. Képviseleti és a közvetlen demokrácia   -           alapvető a hatalommegosztás és a többségi elv a modern demokráciákban à a hatalom ne központosuljon 1 ember vagy testület kezében = zsarnokság -           az állam fő funkcióit meg kell különböztetni és el kell osztani a szervek között = egyensúly -           korán voltak rá elméletek, de a gyakorlatban csak a polgári viszonyok megjelenésével jelent meg (1787.évi USA alkotmány, 1789 - Emberi és Polgári j.ny.-a) -           Charles de Montesquie u – A törvények szelleméről c. – angliai tapasztalatai alapján gondolta az ellensúly – egyensúly megvalósítását. Törvényhozás, végrehajtás, bírói hatalom elválasztása, de az egyensúly megtalálásával = egyetlen eszköz a nép kezében a zsarnokság ellen. Hata...
További információk
  2.      A magyar alkotmányfejlődés   ·        A török hódoltságot követően a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom részévé válik, így nem nyeri vissza 1526 előtti szuverenitását. A törököt kiűző Habsburg Birodalom iránt érzett hálájuk jeléül, a magyar rendek 1687 /88. évi ogy.-en lemondanak az 1222. évi Aranybullában az uralkodó törvénytelen intézkedéseivel szemben biztosított ellenállási jogról. ·        Az ogy. kötelezettséget vállal, hogy az ország elfogadja a Habsburg uralkodókat, ezzel lemond a szabad királyválasztás jogáról. ·        1722-23-ban elfogadják a Pragmatica Sanctiot :  o    magába foglalja a női ági örökösödést; o     Mo.-t kölcsönösen és együttesen a Birodalommal együtt kell kormányozni, a Habsburg Birodalomhoz csatolják hivatalosan; o     az uralkodó elfogadja és tiszteletben tartja a rend...
További információk