17./ 35. Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok
Rendőrség:
-
1881 – Magyar Királyi Csendőrség à 1919 – Magyar Királyi Államrendőrség;
1932-től Magyar Királyi Rendőrség à 1945 –
Magyar Államrendőrség à 1989-
alkotmányos szabályozás
-
állami, fegyveres, rendvédelmi szerv
Feladatai:
·
határforgalom ellenőrzés, terrorizmus elleni küzdelem,
bűnmegelőzés-felderítés
·
bűnügyi nyomozó hatósági jogkör
·
szabálysértési hatósági jogkör
·
közbiztonságra veszélyes eszközök-anyagokkal kapcsolatos
feladatok
·
közterület rendjének fenntartása
·
közlekedési hatósági- rendészeti feladatok
·
személyi védelem
·
engedélyezi- felügyeli a személy-vagyonvédelmi,
magánnyomozói tevékenységet
·
büntetés-végrehajtás
·
őrzi az államhatárt, ellenőriz
·
megakadályozza a bűncselekményeket
·
közreműködik az iskolák rendjének fenntartásában
·
védelmet nyújt, segítséget ad
-
Pártbefolyástól mentes
Szervezete:
- rendészetért
felelős miniszter
- ORFK –
kapitányát a min.elnök nevezi ki -> ő pedig a többi kapitányt nevezi ki
- megyei,
fővárosi rendőr-főkapitányságok
- 154
rendőrkapitányság, kirendeltség
-
Szolgálati jogviszony: önkéntes, cselekvőképes, állandó
itthoni lakhellyel rendelkező állampolgár, elmúlt 18 és a nyugdíjig még min 10
év van. Megfelelő iskolai végzettség, egészségi-fizikai-pszichikai alkalmasság.
Politikai összeférhetetlenség + nemzetbiztonsági kockázat nem állhat fenn.
Intézkedések:
- ha meghal
valaki -> kérhetik az eset kivizsgálását
- sérülés
esetén -> amint lehet, segítséget kell nyújtani
- Tiszteletben
tartja, óvja az ember jogait
- a nem
törvényes parancsot köteles megtagadni, az ellen fellépni (pl.: kínzás)
- feladat
ellátás alatt korlátozhatja az ember jogait (pl.: titkos információgyűjtés)
- gondoskodnia
kell arról, hogy személyes adatok ne kerüljenek ki – csak bűnüldözési célra
használhatják fel
-
PÁRTATLANUL köteles eljárni
-
a korlátozásnak arányosnak kell lennie az eljárás során is
-
Független Rendészeti Panasztestület =
állampolgárok jogainak védelmében eljáró független szerv, a rendőrséget lehet
panaszolni. 5 tagját az OGY választja, 3 évente kötelezően beszámol ott. Jogi
végzettség és emberi jogi tapasztalat kell. 6 évre, újraválasztható.
Nemzetbiztonsági szolgálatok:
-
1848 – sokáig nem volt önálló titkosszolgálatunk à 1918 – Hadügyminisztériumi 1.osztály à 1920 – önálló magyar katonai
hírszerzés à 1945 –
magyar állambiztonsági szervek
-
hivatásos állományuk tagjai politikailag összeférhetetlenek
-
-
Információs Hivatal, Alkotmányvédelmi Hivatal,
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi
Elemző Központ
-
Információs Hivatal: polgári hírszerzési feladatok.
Felderíti az országot veszélyeztető külföldi szerveket, személyeket. Megszerzi,
elemzi, értékeli az információkat a kormányzati döntésekhez.
-
Alkotmányvédelmi Hivatal:
kémelhárítás, leleplezi és elhárítja a törvényes rend elleni leplezett aktivitásokat,
nemzetbiztonsági ellenőrzés, itt letelepedni akarók-menekültek –
állampolgársági kérelmet benyújtók ellenőrzése
-
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat: a
feljogosított szervek titkos információ gyűjtését segíti, biztosítja hozzá az
eszközöket + igazságügyi szakértői tevékenység végzése
-
Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Központ: az
ország bűnügyi-biztonsági helyzetét vizsgálja, elemzi, figyelemmel kíséri
-
Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat: felfedi
a támadó szándékú törekvéseket, felderíti-elhárítja más ország titkosszolgálati
itthoni törekvéseit, biztosítja a Vezérkar tervező munkájához szükséges
infókat, súlyos bűncselekményekről gyűjt infókat, amik a nemzetbiztonságot
veszélyeztetnék.
-
Működését az AT alapján a kormány irányítja:
miniszterelnökséget vezető miniszter + belügyminiszter + honvédelmi miniszter
-
rendeletek- normatív utasításokkal irányítanak
-
főigazgatók állnak az élen à a min.elnök nevez ki miniszteri
javaslatra (vagy ment fel)
-
Nemzettbiztonsági Bizottság a
parlamentben – elnöke csak ellenzéki képviselő lehet; a miniszter min félévente
tájékoztat.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése