18./ 36. A magyar állam szervei az uniós döntéshozatalban

-          vannak nagyon más és nagyon hasonló intézmények a tagállamiakhoz képest (parlament <-> számvevőszék)

-          elődleges szabályok: EUSz, EUMSZ à hatáskör átruházás elve; hatáskör gyakorlás szubszidiaritás és arányosság szerint.

-          Kizárólagos- megosztott- támogató hatáskör

-          Működési elvei: képviseleti demokrácia elve, állampolgárok képviselete (EP), tagállamok képviselete (Európai Tanács), tagállamok képviselete a kormányok által (Európai Unió Tanácsa)

-          minden polgárnak joga van részt venni az unió demokratikus életében

-          a nemzeti parlamentek hozzájárulnak a működéshez: tájékoztatást kapnak és kézhez kapják a jogalkotási aktusok tervezeteit; szubszidiaritás elvének tiszteletben tartását figyelik, részt vesznek politikák végrehajtásában – értékelő eljárásokban; alapszerződések felülvizsgálati eljárásaiban; csatlakozási kérelmek benyújtásáról értesítést kapnak; részt vesznek a parlamentközi együttműködésben.

Szervei:

-          Európai Parlament (EP): 705 fő, közvetlen választás, 5 évre, min 6 max. 96 képviselőt küldhetnek – a népesség arányában kerül kiosztásra (mi 21 főt). Jogalkotási hatásköre: uniós jsz-ok elfogadása az Európai Unió Tanácsával, nki megállapodások elfogadása, dönthet a bővítésről. Felügyeli: az összes uniós intézményt, kivizsgálja a polgárok által benyújtott petíciókat, választási megfigyelések, kreációs jogosítvány: EP elnöke választás, biztosi testület jóváhagyása. Jóváhagyja a hosszútávú költségvetést is. Jsz-ok előkészítése a bizottságok által (szakpolitikai területekkel foglalkoznak. Pártcsaládok szerveződnek – nem állami, hanem politikai alapon.

-          Európai Tanács: állam-kormányfők a tagok + Európai Bizottság elnöke + külügyi és bizpol képviselője az EUnak. Megvitatják, elfogadják a politikai programot. Az országok közötti sokrétű együttműködés megvalósítói. Elnököt ők választanak 2 évre, max egyszer újítható meg. Nemzetközi színtéren képviseli a többit. Évente többnyire 4szer üléseznek. Konszenzusos döntés, néha minősített többség vagy egyhangúság.

-          Európai Unió Tanácsa: az állampolgárok képviselett. Jsz-ok elfogadása és összehangolja a szakpolitikákat. Tagjai a szakpolitikai területekért felelős miniszterek, akire éppen szükség van. 10 formációban ülésezik. Nyilvános ülések, minősített többség.

-          Európai Bizottság / Biztosi testület: az eu általános érdekeit érvényesíti, többnyire jsz kidolgozásában vesz részt és érvényt szerez az elfogadottaknak, végrehajtja a költségvetést és a szakpolitikát. Minden tagállam 1-1 biztost küld. A testület élén az EP képviselők többségének támogatása kell, az elnökjelölt választhatja ki kiket javasol biztosi-alelnöki tisztségre. EP minősített többséggel nevezi ki a bizottságot. Testületileg tartozik felelősséggel a döntéseiért. A biztosok egyenrangúak és adott mértékben felelősek a döntésekért.

-          Európai Unió Bírósága: 2 testület: bíróság + törvényszék. Az uniós jsz-okat minden tagállam egyformán értelmezze és alkalmazza + tartsák is be őket. Tagállamonként 1-1 bíró; a törvényszéken 47à56 bíró. Jogértelmezés az Uniós jogszabályokról. Rendezi a tagállami kormányok és az eus intézmények közötti jogviták rendezése. 3 ügytípus: előzetes döntéshozatali eljárás (a tagállamok bíróságainak gondoskodni kell az eus jogszabály alkalmazásáról, ha nekik kérdésük merül fel a jsz-al kapcsolatban iránymutatást kérhetnek), a kötelezettségszegési eljárás (tagállamok ellen, akik nem teljesítik a kötelezettségeiket, a bizottság és tagállamok kezdeményezhetik, haladék nélkül fel kell hagyni a vitatott gyakorlattal, ha nem akkor pénzbírság), megsemmisítési iránti kereset (tagállam kormánya megsemmisítésre kéri őket, ha ellentétes az alapjogokkal vagy szerződéssel; magánszemély is kezdeményezheti), mulasztás megállapítás (parlament, tanács vagy bizottság a döntést elmulasztják, akkor az intézmények vagy tagállamok panaszt tehetnek; a bíróság elrendelheti a megalkotását), kártérítési kereset (akárki indíthatja, ha sérelmet szenvedett az EU miatt, olyan intézkedést hoztak vagy nem hoztak, és kára keletkezett miatta).

-          Európai Számvevőszék: a pénzforrások felhasználását vizsgálja. 1-1 főt delegálnak az államok. Saját elnök 3 évre, egyszer max. hosszabítani. Korrupció elleni fellépés vagy csalás à értesíti a csalás elleni hivatalt (OLAF)

 

-          csatlakozási klauzula à uniós klauzula == felhatalmazás, hogy nki szerződést kössön, hatásköreit a többi tagállammal és az Unióval gyakorolja Magyarország.

-   Korlátjai: csak szükséges mértékig, korlátozott a közösen gyakorolható hatáskörök terjedelme

-          a Kormány a fő szerv, az együttműködések terén (ők vagy a min.elnök képvisel/jelöli ki a képviselő személyét)

-          Országgyűlés jelenti a féket, a túlzó Kormányi irányítás ellen: nki szerződéshez nagy kétharmad kell; tájékoztatást kérhet a kormányálláspontról és elmondhatja a sajátját à figyelembe kell vennie  kormánynak; Európai ügyekkel foglalkozó állandó bizottság ellenőrzi a kormányt és ügydöntő jogköre van; a kormány köteles hozzáférést biztosítani minden jogi aktustervezethet-doksihoz.

-          Kormányzati részvétel összehangolása: kormány – miniszter – Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság

-          ha az AT szerint a döntéshez kéthrmados döntés kell, a kormány csak indokolt esetben térhet el ettől

-          A kormány az Európai Tanács üléseiről és a fontos döntésekről rendszeresen tájékoztat (előtte a min.elnök tájékoztathatja az Európai Uniós Konzultációs Testületet)

-          Szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus: az OGY 8 héten belül küldheti el indoklását az uniós szervnek, hogy mit kifogásolnak, miért nem felel meg az elvnek. = minden országnak 2 szavazata van, ha a szavazatok min. 1/3 – a ellenzi, akkor felül kell vizsgálni a tervezetet. ó a továbbiakról az Európai Bizottság szabadon dönt =sárga lapos eljárás

-          ha a szavazatok egyszerű többsége nem ért egyet, felül kell vizsgálni à ha a Bizottság fenntartja a javaslatot à indokolt véleménye és a parlamentek véleményeinek megküldése az uniós jogalkotóknak (Tanács, EP) és ők döntenek à ha ütközik, akkor tovább nem tárgyalható =narancssárga lapos eljárás

-          Piros lapos eljárás = a nemzeti parlamentek vétójogát jelentené, nincs ilyen

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

  Állami és nemzeti jelképek: -           az állami szuverenitás és a nemzeti identitás kifejezőeszközei -           külső funkció: adott politikai közösség szuverenitásának és önazonoságának reprezentálása -           belső funkció: adott államhoz kötődő személyek integrálása -           a rendszerváltás után állapították meg őket = zászló, címer, himnusz -           koronás kiscímer VS Kossuth címer è 1990 – Koronás kiscímer lett -           AT – Budapest is jelkép. -           színek jelentései: erő – hűség – remény -           szent korona jelentősége = a magyar állam folytonosságát, függetlenségét testesíti...
További információk
  5. Hatalommegosztás, szuverenitás elve. Képviseleti és a közvetlen demokrácia   -           alapvető a hatalommegosztás és a többségi elv a modern demokráciákban à a hatalom ne központosuljon 1 ember vagy testület kezében = zsarnokság -           az állam fő funkcióit meg kell különböztetni és el kell osztani a szervek között = egyensúly -           korán voltak rá elméletek, de a gyakorlatban csak a polgári viszonyok megjelenésével jelent meg (1787.évi USA alkotmány, 1789 - Emberi és Polgári j.ny.-a) -           Charles de Montesquie u – A törvények szelleméről c. – angliai tapasztalatai alapján gondolta az ellensúly – egyensúly megvalósítását. Törvényhozás, végrehajtás, bírói hatalom elválasztása, de az egyensúly megtalálásával = egyetlen eszköz a nép kezében a zsarnokság ellen. Hata...
További információk
  2.      A magyar alkotmányfejlődés   ·        A török hódoltságot követően a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom részévé válik, így nem nyeri vissza 1526 előtti szuverenitását. A törököt kiűző Habsburg Birodalom iránt érzett hálájuk jeléül, a magyar rendek 1687 /88. évi ogy.-en lemondanak az 1222. évi Aranybullában az uralkodó törvénytelen intézkedéseivel szemben biztosított ellenállási jogról. ·        Az ogy. kötelezettséget vállal, hogy az ország elfogadja a Habsburg uralkodókat, ezzel lemond a szabad királyválasztás jogáról. ·        1722-23-ban elfogadják a Pragmatica Sanctiot :  o    magába foglalja a női ági örökösödést; o     Mo.-t kölcsönösen és együttesen a Birodalommal együtt kell kormányozni, a Habsburg Birodalomhoz csatolják hivatalosan; o     az uralkodó elfogadja és tiszteletben tartja a rend...
További információk