1. / 19. Az állam szerkezeti felépítése, az állam és kormányformák.

Jogi állam = az államalkotó népnek, a körül határolt államterületen az egységes államhatalom alatt tartósan szervezett hatás- döntési egysége. – 3 elemű tan

-        1933 – Montevideói egyezmény: állandó népesség, kormány, meghatározott terület, képesség más államokkal való kapcsolatfelvételre

-        Államhatalom: - kötelező parancsok à kikényszerítés

- jogi, intézményesült

- erőszak monopólium – joghoz kötött

- demokratikus, népfelség alapján

- szuverén, korlátolt és korlátozható

-        Feladatai: - ellátja a közügyeket – közjó, közérdek

- közrend, közbiztonság

- gazdasági irányító- elosztó

- társadalom integrációja, védelme

Államszervezet < állami szervek

Állami szervek: közvetetett- közvetlen; primer- szekunder; egyszerű- hatványos; normális- rendkívüli; önálló – nem önálló; kizárólagos állami – államhatalommal nem rendelkező; egyedi – testületi

-        Alkotmány határozza meg őket (közvetlen): szerkezeti elvek, államforma, jogállamiság, hatalommegosztás, közvetett- közvetlen gyakorlás deklarálása. Állami jelképek (zászló, címer, himnusz); magyar nyelv; forint; Budapest.

Államszerkezet:

-        egységes állam: (unitárius)

-  tökéletesen egységes -> centralizált – decentralizált (kp-i fontos döntések <-> nagy önkormányzati szerep)

-  autonómiát engedő

-        regionális: aszimmetrikus <-> szimmetrikus (pl.: UK)

-        szövetségi állam = föderáció

-  egyenlő államok alkotják

-  szövetségi – tagállami szint

-  kp.- i jog szupremációja

-  szintetikus (külön államok -> föderáció)

-  analitikus (egység -> föderáció)

-  hatáskörök: kizárólagos és megosztott (=közös)

-        államszövetség = konföderáció

-  szuverén résztvevők, bármikor kiléphetnek

-        egyéb: perszonálunió, reálunió

Államforma: - történelmi legitimációja (tradíció)

-  választásos legitimációja (racionális-  jogi)

-  közvetlen deklarálás az AT-ben (monarchia, köztársaság)

-        Köztársaság: 1WW után terjed el, köztársasági elnök (konzulból, kulcsalak) – közvetlen/közvetett választása

-        Monarchia: abszolút /alkotmányos/ parlamentáris

Kormányforma:

-        államfői képviseleti: alkotmányos monarchia / prezidenciális köztársaság

-        parlamentáris

-        kollegiális – képviseleti (végrehajtó hatalmi testület = államfő, kormányfő)

-        diktatórikus

-        konstruktív – egyszerű – kifejezett bizalmatlansági indítvány (=elég, ha valami fontosat leszavaznak tőlük pl.: alk. módosítás)

 

-        klasszikus parlamentáris: végrehajtó hatalom dualizmusa = állam-kormányfő külön; kormány-parlament egyensúlya

-        orleans-i modell: az államfő még nem jelentéktelenedet el

-        félelnöki: kormány részben független a parlamenttől

-        félprezidenciális: közvetlen választott befolyásos államfő, törvényhozó hatalom csak a kormányra van befolyással (nem az elnökre)

-        prezidenciális: nem felelős a kormány a parlamentnek; államfő=kormányfő= erős elnök

-        svájci kollegiális: parlament választja a kormányt (szövetségi tanács); államfő= 7 tagú Szövetségi Tanács (elnök + alelnök, 1 évre választják maguk közül)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

  Állami és nemzeti jelképek: -           az állami szuverenitás és a nemzeti identitás kifejezőeszközei -           külső funkció: adott politikai közösség szuverenitásának és önazonoságának reprezentálása -           belső funkció: adott államhoz kötődő személyek integrálása -           a rendszerváltás után állapították meg őket = zászló, címer, himnusz -           koronás kiscímer VS Kossuth címer è 1990 – Koronás kiscímer lett -           AT – Budapest is jelkép. -           színek jelentései: erő – hűség – remény -           szent korona jelentősége = a magyar állam folytonosságát, függetlenségét testesíti...
További információk
  5. Hatalommegosztás, szuverenitás elve. Képviseleti és a közvetlen demokrácia   -           alapvető a hatalommegosztás és a többségi elv a modern demokráciákban à a hatalom ne központosuljon 1 ember vagy testület kezében = zsarnokság -           az állam fő funkcióit meg kell különböztetni és el kell osztani a szervek között = egyensúly -           korán voltak rá elméletek, de a gyakorlatban csak a polgári viszonyok megjelenésével jelent meg (1787.évi USA alkotmány, 1789 - Emberi és Polgári j.ny.-a) -           Charles de Montesquie u – A törvények szelleméről c. – angliai tapasztalatai alapján gondolta az ellensúly – egyensúly megvalósítását. Törvényhozás, végrehajtás, bírói hatalom elválasztása, de az egyensúly megtalálásával = egyetlen eszköz a nép kezében a zsarnokság ellen. Hata...
További információk
  2.      A magyar alkotmányfejlődés   ·        A török hódoltságot követően a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom részévé válik, így nem nyeri vissza 1526 előtti szuverenitását. A törököt kiűző Habsburg Birodalom iránt érzett hálájuk jeléül, a magyar rendek 1687 /88. évi ogy.-en lemondanak az 1222. évi Aranybullában az uralkodó törvénytelen intézkedéseivel szemben biztosított ellenállási jogról. ·        Az ogy. kötelezettséget vállal, hogy az ország elfogadja a Habsburg uralkodókat, ezzel lemond a szabad királyválasztás jogáról. ·        1722-23-ban elfogadják a Pragmatica Sanctiot :  o    magába foglalja a női ági örökösödést; o     Mo.-t kölcsönösen és együttesen a Birodalommal együtt kell kormányozni, a Habsburg Birodalomhoz csatolják hivatalosan; o     az uralkodó elfogadja és tiszteletben tartja a rend...
További információk