3./21.  Az OGY szervezete, tisztségviselői, működése

Története:

-        rokonértelműként használjuk az országgyűlést – parlamentet.

-        A parlament szó: Angliából ered – parlamentumokra (tanácskozásokra) hívták az embereket, célja a tanácskozás nem a jogalkotás volt.

-        A rendi (13-14.sz) korszakban alakultak ki a törvény hozó parlamentek (Anglia, Francia Királyság)

Magyarország:

-        14.-15.század – a korábban megjelenő rendek képviselőit időről időre bevonják a törvényalkotási folyamatba. Folyamata: főpapok, főnemesek, köznemesek majd a városok képviselőit.

-        1608 – 2 kamarás OGY kialakulása – Felsőtábla: egyházi – világi zászlósurak, bárók, grófok stb.

-      Alsótábla: köznemesség, vármegyei nemesség, alsóbb szintű papság, szabad királyi városok követei

-      1848-49 – Az alsótáblát változtatja meg = népképviseleti alapon, választott képviselőház

-      A képviselőnek szabad mandátuma van, nincs kötve a követutasításhoz

-      Ezzel megjelenik a választójog intézménye

-      A 2.WW végéig fennmarad a 2 kamarás OGY (1918-26 között nem működik)

-      1944-45 – 1 kamarás OGY

-      1949-1989 – a törvényhozási jog inkább már a Népköztársaság Állami Tanácsáé az OGY helyett.

-      törvény erejű rendeleteket bocsátanak ki

-      csak az OGY módosíthatott alkotmányt

-      1989-1990 – új helyzetet hozott a Parlamentáris Köztársasággá való válás

-      politikai pluralitás kell

-      első szabad választások

-      felmerült a 2.kamara visszaállítása – ha a képviselő házi többség valamelyik szélsőséges irányba kilenge, azt tudná egyensúlyozni

 

A parlament működése: (parlamenti jog)

-        Alapvető normák:

-        Az alaptörvény rendelkezéseire kell hivatkozni

-        2012.évi 36-os törvény és azok módosításai – országgyűlési törvény

-        házszabályok megállapítása, betartása

 

Az országgyűlés= Magyarország legfőbb népképviseleti szerve

Alapvető funkciói:

-        törvényalkotás

-        parlamentáris kormányforma à végrehajtó hatalom ellenőrzése

-        személyzeti funkció (tisztviselők választása)

-        egyebek: költségvetés elfogadása

 

A törvényhozási hatáskör:

-        kezdeményezhet: az országgyűlési képviselő, az országgyűlés bizottságait, a kormány, a köztársasági elnök

-        szakaszai: - országgyűlést megelőző szakasz: - hatásvizsgálat, társadalmi vita

-  időigényes szakasz

-  országgyűlési szakasz:

- tárgysorozatba vétel

-  a javaslat indoklása: általános (körülmények a tv szükségességére)

részletes (a rendelkezéseket mi támasztja alá)

-  megvitatás: általános (az OGY plébuma előtt+ bizottságok vitája)

részletes (bizottsági szinten)

-  zárószavazás és az előtte lévő módosító indítvány

-   országgyűlés utáni szakasz: - aláírás (by köztársasági elnök)

-  Politikai vétó

-   az OGY vagy megfontolja és módosít

-  vagy változatlanul elfogadja

-  Alkotmányos vétó

-  az alkotmánybíróság dönt mi legyen a törvénnyel

Személyzeti funkció:

-        kiket választhat, nevezhet ki az országgyűlés:

-        a köztársasági elnök, az alkotmánybíróság tagjait- elnökét, a Kúria elnökét, az országos bírói hivatal elnökét, a legfőbb ügyész, az ombudsman és helyettesei, az állami számvevőszék elnökét

-        a miniszterelnök megválasztása

-        javaslatot tehet rá a Köztársasági elnök

 

 

 

Ellenőrzés:

-        Plénum előtti ellenőrzés esetkörei:

-        jelentések, beszámolók bekérése a kormánytól

-        politikai vitát kezdeményezhetnek (legalább a képviselők 1/5-e) – többnyire ellenzékiek

-        kérdésfeltevés és interpretáció (= a képviselő kérhet és kaphat felvilágosítást a kormánytól, annak képviselőitől; azonnali kérdés- válasz – lehet, hogy nem fogadják el a választ à elégedetlenek a válasszal <-> jogi következménye nincs, politikai lehet)

-        kérdés feltevés (címzett lehet a kormány és tagjai, az MNB elnöke, a számvevőszék elnöke; előzetesen kell benyújtani

-        Napirend előtti felszólalás:

-        max. 5 perc

-        köztársasági és miniszterelnök, a kormánytagok, a képviselők

-        Bizottságok előtti ellenőrzés: (szakmai alapon)

-        állandó és ad hoc bizottságok is vannak (csak képviselő <-> max fele nem képviselő)

-        kötelezően felállítandó és esetei vizsgáló bizottságok

 

Országgyűlés tisztségviselői:

-        házelnök – az OGY elnöke; meghatározott körben helyettesítheti a köztársaságit

-        az országgyűlés alelnökei

-        jegyző – a legfiatalabb képviselő

-        háznagy – ő nem kell, hogy OGY képviselő legyen

-        korelnök – az OGY legidősebb képviselő

 

A képviselők:

-        199 képviselő (93+ 106)

-        két féle lista: párt – nemzetiségi

-        azonos jogok- kötelezettségek

-        4 éves mandátum à megszűnik: basic + összeférhetetlenség, lemondás, ha megválasztáshoz szükséges feltételek nem állnak fent, ha 1 évig nem megy ülésre

-        frakciók = képviselői csoportok alakítása – a mozgástere szélesebb, mint egyéni, független képviselőként

-        frakciót alapíthat: országos pártlistát állító és mandátumot szerző legalább 5 képviselő; vagy egy párthoz tartozó legalább 3 képviselő, ha ugyanarról a pártlistáról szerzik a mandátumukat.

-        szabad mandátum: ha frakcióhoz tartozik a frakció fegyelem az irányadó = ha egyféle álláspontot kell képviselni, akkor a képviselő nem fog eltérni; lelkiismereti szavazás esetén a frakciónak sincs egységes álláspontja (hivatalosan teljesen független a rá szavazóktól és a párttól is)

<-> ha pártlistáról kerül be a párt felé húz

 

Ellenőrző szervei: Állami Számvevőszék, Ombudsman

Plenáris ülés: mindenkinek kötelező elmenni

Összeférhetetlenség: politikai/gazdasági -> 30 napon belül szüntesse meg