5./ 23. A köztársasági elnök feladatai, választása

-        jogforrása az alaptörvény és a 2011.évi 110.törvény

-        Magyarország államfője, kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett

-        Előzményei: 1849 – Kossuth=kormányzó elnök <-> feladata a király helyettesítése volt és döntéseihez ellenjegyzés kellett.

-        első klasszikus előzménye 1946 – 1946.évi első törvény- köztársasági kisalkotmány – nem tudtunk máshova visszanyúlni, innen volt kimásolva az államfőválasztás a rendszerváltáskor.

-        az alaptörvény 3ról 2 fordulóra csökkenti a választást

-        a szocializmusban Elnöki Tanács volt

-        rendszerváltással lesz megint köztársaságielnök

-        két féle lehet az államfő: köztársasági elnök vagy monarcha

-        monarcha= örökletes tisztség (király, császár, nagyherceg), sokan semlegesebb tisztégnek tartják, hisz nem kell attól félnie, hogy nem választják újra

-        választhatja: - a nép = közvetlen

-  az országgyűlés

-  elektorok (USA)

-  külön testület, mely erre a célra jött létre (németország)

Feladatai:

-        ellenjegyzéshez kötődő feladatok – miniszteri vagy min.elnöki ellenjegyzést igényelnek; 2-300 éves jogintézmény, a felelősség átvállalása, hisz politikailag a közt.elnök nem felelős. – az OGY felhatalmazása alapján elismeri nemzetközi szerződés kötelező hatályát, kinevezi az MNB elnökét és alelnökeit, kinevezi az egyetemek rektorait a tanárokat, kinevezi és előlépteti a tábornokokat (vagy lefokozza és nyugállományba helyezi), kinevezi és fogadja a nagyköveteket, kinevezi a minisztereket, kinevezi az önálló szabályozó szerv vezetőjét (a média hatóság elnökét csak), egyéni fegyelmezés, terület szervezési ügyekben való döntés, kitüntetések-díjak adományozása, állampolgársági ügyekben való döntés (megad-elvesz)

-        megtagadhatja a kinevezést, de csak szakmai szempontok alapján- képesítési körülmények hiánya- vagy ha a döntés veszélyeztetné az állam demokratikus működését

-        ellenjegyzéshez nem kötődő feladatok – képviseli a magyar államot; részt vehet és felszólalhat az OGY ülésén; törvényt kezdeményezhet, országos népszavazást kezdeményezhet, kitűzi a választásokat (országgyűlési, önkormányzati, európai parlamenti); összehívja az OGY alakuló ülését; vétójoggal rendelkezik; feloszlathatja az OGY-t; különleges jogrendet érintő feladatai vannak; kinevezi a költségvetési tanács elnökét; kinevezi a bírákat; megerősíti tisztségében az MTA elnökét; megerősíti tisztségében a magyar művészeti akadémia elnökét, javaslat a min.elnök és az ombudsmanra; javasolja a legfőbb ügyészt; javasolja a kúria elnökét; OBH elnökét javasolja (országos bírósági hivatal)

-        ogy feloszlatása – ha: nem tuják elfogadni a központi költségvetést márc.31ig ; ha a min.elnök jelöltet 40 nap alatt sem szavazzák meg. Ha feloszlatja, akkor 3 hónapon belül kell kitűzni a választásokat + ki kell kérni a házelnök, a frakció vezető és a miniszterelnök véleményét

-        egyéni kegyelmezés -bűncselekményt elkövetett személy kéri; humánus indok miatt avatkozhat be; 3 féle kegyelem: eljárási kegyelem – eljárás alatt kéri, és ha megkapja, akkor vége az eljárásnak; végrehajtási kegyelem – a végrehajtás alól akarnak mentesülni; büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mentesítő kegyelem – olyan, mintha el se ítélték volna, tiszta lappal indul az illető.

-        2 híres kegyelem: Schimer Kitti féle – álmában agyonlőtte a nevelőapját, aki bántalmazta

-        Binder Györgyi féle ügy – anyuka aki a kádba folytotta halálos beteg gyerekét, Göncz Árpád adott kegyelmet.

-        Részt vesz a kormányalakításban – a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára választják, a tagok többségének szavazatával; majd a minisztereket kinevezi a miniszterelnök javaslatára à kormány alakul, esküt tesznek

-        Országgyűlés és Államfő kapcsolata: vétójog, kitűzi a választásokat, összehívja az alakuló ülést, feloszlathatja az OGY-t, részt vehet és felszólalhat, javasolhatja rendkívüli ülés tartását, elnapolhatja 30 napra az ülést – ha a képviselők egyötöde kéri hamarabb össze kell hívni a kérelem kézhezvételétől számított 8.napnál nem távolabbi időpontra; minden eset, amikor javasol valakit

-        Vétójog: visszaküldheti az OGY-nek vagy küldheti az alkotmánybíróságnak; alkotmánybírósághoz csak akkor küldheti, ha az OGY ezt még nem tette meg =alaptörvény 6.cikke

-        A magyar honvédség főparancsnoka – 48/1991-es AB határozat – az elnök kívül áll a honvédségen, nem vezető csak irányít = parancsot nem adhat ki. irányít még az OGY és a kormány. – tábornokok kinevezése, csapatzászlót adományozhat, jóváhagyja az ország fegyveres védelmi tervét

-        valódi feladatai különleges jogrendben vannak – Honvédelmi tanács elnöke; rendeletet alkothat; kihirdetheti a különleges jogrendet az OGY akadályoztatása esetén

-        különleges jogrend és a

-        terület szervezési feladatok – önkormányzati törvény tartalmazza – a közt.elnök dönt a várossá nyilvánításról, a község alapításról, a község egyesítésről és annak megszüntetéséről – minden másról az OGY dönt.

 

-        munkájában a köztársasági elnöki hivatal segíti – budai vár – sándor palota – megszervezik programjait stb.

-        akadályoztatása esetén a házelnök helyettesítheti teljes jogkörrel, és ez alatt a házelnököt egy alelnök helyettesíti, akit az OGY jelöl ki

-        Közjogi felelősség: (alk. jog nyilvánosan szabályozza) – az AT-hez (ne sértse meg direkt); tv sértés szándékosan / szándékos bűncselekmény (tisztségével összefüggő).

-        Személye sérthetetlen = nincs politikai, jogi felelőssége pedig korlátozott

-        Mentelmi jog = felelőtlen, sérthetetlen

 

 

 Választása:

-        max 2 fordulós

-        nem 50, hanem a képviselők egyötödének ajánlása kell a választásához

-        35.életévét betöltött ember; 5 éves max. egyszer lehet újra; nincs végzettségbeli feltétel; a választás titkos és az OGY elnöke tűzi ki.

-        mindenki csak egy jelöltet ajánlhat, aki többet ajánl, annak mindegyik érvénytelen.

-        korábban kell választani, mint ahogy az előzőjé lejár – 30 legfeljebb 60 nappal.

-        az új az előd megbízatásának lejárta után lép hivatalba; ha váratlanul esik ki akkor a megválasztását követő 8.napon lép hivatalba

-        esküt tesz az OGY-ben

-        az első fordulóban a nyertes: 2/3a rész szavazata

-        ha nincs ilyen, a 2.fordulóba a két legtöbbet kapott szavazatos jut be; az nyer, aki többet kap. – eltekintünk attól is, hogy csak akkor lehetne ha legalább a fele jelen van

-        a 2 fordulót 2 egymást követő napon kell lebonyolítani

-        ha a 2.forduló is révénytelen, új választást kell kitűzni

-        2.forduló – amennyiben az első fordulóban az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azok jutnak a másodikba, akik a legtöbb szavazatot kapják. ha csak a második helyen van szavazategyenlőség; azok jutnak tovább, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapják (min.3 fő)

 

Megszűnés:

-        halállal

-        lemondással

-        határozott idő lejártával

-        ha 90napon túl nem tudja ellátni feladatait

-        összeférhetetlenség esetén

-        (csak szerzőijogvédelem alá tartozó tevékenységet láthat el)

-        ha választási feltételei megszűnnek (pl.: nem magyar állampolgár már)

-        megfosztási eljárással is megszűnik – alkotmánybíróság folytatja le, csak megfoszthatja tőle, sima bíróság indít esetleg büntető eljárást – az OGY képviselők egyötödének kell kérni és akkor indul el, ha a nagy kétharmad titkosan megszavazza ß alaptörvény szándékos megsértése, szándék bűncselekmény elkövetése; szándékos törvénysértés, mely hivatalával összefügg.