6.     Az állam összetevői (terület, lakosság). Politikai közösség (nemzet, nemzetiség, pártok)

 

● Állam = Jogilag szervezett főhatalom, mely bizonyos területen legitim kényszert gyakorol az emberek meghatározott köre felett.

Háromelemű tan: (az államiság feltételei) államterület + államalkotó nép + főhatalom

Montevideoi egyezmény: állandó népesség + meghatározott terület + kormány + képesség a többi állammal való kapcsolatfelvételre

-          a főhatalom függ a külső és belső szuverenitás meglététől. à elfogadja- e a többi állam?

-          Konstitutív elmélet = az új állam elismeréssel válik a nki jog alanyává

-          Deklaratív elmélet = az elismerés nem elegendő a politikai létezéséhez is

● Államterület = nki szerződések által meghatározott és elismert terület, mely felett érvényesül az állam szuverenitása. Az államhatalom gyakorlásának területi bázisa. = területi felségjog

-          3D-s = levegő, mélység is benne van

-          nem államterület: világűr, égitestek, nemzetközi vizek, Antarktisz

-          úszó – lebegő államterületek (pl.: hajó, repülő fedélzete)

-          államhatár módosítása: 2 oldalú nki szerződéssel à törvényi kihirdetés

-          államhatár védelme az egyik legfontosabb feladat (by Honvédség, rendőrség – 2008tól nincs határőrség, csak rendőrség)

-          2007.dec. 21 – csatlakozás a Schengeni övezethez à belső és uniós külső határunk is van

-          az ország belső beosztása: Budapest a főváros; megye – város – község.

● Lakosság = az állam területén aktuálisan tartózkodó személyek összessége. =személyi felségjog

-          államalkotó nép = az adott állam állampolgárainak összessége.

-          vannak csoportok, akiket kivonnak a felségjog alól (pl.: diplomaták)

-          idegen/külföldi = az állam területén tartózkodik, de nem tagja az államalkotó népnek. (nem állampolgár).

-          külföldi államok állampolgárai – konkrét jogi helyzetük attól függ, milyen minőségben tartózkodnak az állam területén: legális/illegális érkezők; rövidebb/hosszabb ideig ott tartózkodók, letelepedési szándékúak.

-          fokozott védelműek: menekült < menedékes < befogadott; oltalmazottak

-          hontalanok = egy állam sem ismeri el állampolgáraként

-          felelősséget vállalhatnak a határon túl élő nemzettársakért = nemzeti felelősségi klauzula

-          állampolgár = akikre az alkotmány akkor is vonatkozik, mikor nem élnek az államuk főhatalma alatt.

Politikai közösség:

nép = jogi fogalom (az alkotmányjogban), azok a természetes személyek, akik reálisan/potenciálisan rendelkeznek a politikai részvételi jogokkal. (szóval befolyásolni tudják a politikai közösség döntéshozatalát.)

nép ≠ nemzet

politika – államnemzet és kulturális nemzet (közös származás, emlékezet, kultúra, nyelv)

-          a kulturális nemzetre gondolnak inkább az Alaptörvényben, pedig a politikain kívül csak többlet vállalás lehetne, a minden magyarért érzett felelősség. à a magyar állampolgárok összessége, így nem jelenti a nemzetet

-          nemzetiségek = államalkotó tényezők (~AT) à jogaik sarkalatos törvényben

-          2011.évi 179.tv – a nemzetiségek jogairól. (Nejtv)

-          nemzetiség = magyar állampolgárok; legalább 1 évszázada honosak, kisebbségben vannak, saját nyelve-kultúrája-hagyománya van, összetartozás tudat.

= bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán (13)

-          min. 1000 ember kérelmére új nemzetiség is elismerhető

-          Nemzetiségek alapvető jogai: (Nejtv.) – létezéshez, fennmaradáshoz való jog

-   kapcsolattartás, nyelvhasználathoz – hagyományhoz – kultúrához való jog, bírósági védelemhez való jog

-   tilalom pl.: kirekesztés, elkülönítés, diszkrimináció, üldözés, megfélemlítés stb.

-            Egyéni nemzetiségi jogok = a nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárok egyenként vagy csoportban is gyakorolhatnak, de nem a közösség a címzettjük. (pl.: többes állampolgársághoz való jog, identitásválasztás és vállalás, anyanyelvre való jog stb.)

-            Elidegeníthetetlen közösségi jog: pl.: identitás megőrzés -ápolás- erősítés – átörökítés, nyelv megőrzéséhez-fejlesztéséhez való jog stb.

-            Közösségi jog: pl.: saját intézmény létrehozása- működtetése- átadása, rendezvények-ünnepek zavartalan megtartása, kulturális és vallási emlékek- jelképek megőrzéséhez- ápolásához- használatához való jog.

 

-            nemzetiségi jelenlét a parlamentben: 1 képviselő akkor is bejut, ha csak ¼ annyi szavazatot kapott, mint ami kellett volna VAGY, ha az sincs akkor nemzetiségi szószólót küldhetnek

 

-            külföldön élő magyarok: ha nincs lakóhelye itthon, akkor is szavazhat, de csak pártlistára!

 

Pártok:

-          1972 – es átfogó alkotmánymódosítás során volt szó először pártokról = 1 párt, az állampárt.

-          1989 – alkotmány módosítás – többpárt rendszer

-          2011 – AT – a pártok szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek, közreműködnek a nép akaratának kialakításában, kinyilvánításában; közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.

+ 1989. évi 33.tv – a pártok működéséről és gazdálkodásáról (Ptv.)

 

-          jelöltállítási és képviseleti funkció = a pártok legfontosabb rendeltetése

-          szervezeti keretet nyújtanak

-          részt vállalnak, befolyásolják a közhatalom tevékenységét

-          a választási törvények előnyben részesítik a pártokat

-          csak pártok alakíthatnak frakciókat az OGY-ben

-          többletjogosítványok és sajátos kötelességeik vannak

-          politikai összeférhetetlenség áll fenn (sok ember nem lehet párttag pl.: bíró, ügyész stb.)

 

-          az egyesület egyik sajátos formája à egyesülési jogi törvényt alkalmazni kell rá = PTK-ban van

-          a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, kizárólagos birtoklására, az ő tevékenységük sem irányulhat.

-          Párt alapítása: min 10 fő elfogadja az alapszabályt à bírósági nyilvántartásba vétel

-          Garanciák: a párt tagja pert indíthat a párt szervei által hozott határozat ellen (pl.: kizárás) + az ügyész törvényességi jogkört gyakorol felette (keresetet indíthat ellene)

-   Párt megszűnése: jogutóddal vagy nélküle, ha 2 általános OGY-i képviselő választáson egy választókerületben sem állít jelöltet (=> a jelölt állítás tulképpen kötelezettség)

-          Forrásaik: - tagdíjak: az alapszabály vagy más belső szabály alapján a tagoktól

-   költségvetési támogatás: legfontosabb, állami támogatás a központi költségvetés állapítja meg, 1% alatti pártok nem jogosultak,

-   adományok: természetes személyek hozzájárulása vagy hagyatéka által. Nem elfogadható pl.: külföldi államok-szervezeteké, névtelen adományok.

-   gazdálkodó tevékenység: gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathatnak, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat.

-   egyéb: parlamenti frakciók támogatása, kampánykiadások támogatása + pártalapítványok támogatása (tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási célú)

-          Pénzügyi beszámoló – május 31.-ig – Magyar Közlönyben

-          Állami Számvevőszék ellenőrizheti csak őket