6.     Lelkiismereti és vallásszabadság. Tulajdonhoz való jog. 

-        Vallásszabadság: - kollektív (másokkal együtt valón is alkotmányos védelem)

-  egyéni: - pozitív = vallás választás-változtatás szabadsága

-  negatív = elhatárolódás a vallásoktól

-        abszolút jog, míg meg nem nyilvánul = nem korlátozható

ó kinyilvánítása, gyakorlása, terjesztése, tanítása korlátozható

-        állami intézményekben, kórházban, büntetés-végrehajtásnál, a fegyveres erőknél biztosítani kell a vallásgyakorlás lehetőségét

-        semleges fórumokon arányosan bemutatkozhatnak a vallások

-        az államnak anyagilag is támogatni kell az egyházakat (társadalmi igény szerint)

-        vallásszabadság à az állam tartalmilag nem avatkozik be

-        állam semleges => a tudatos választás lehetőségét meg kell adnia mindenkinek

-        követelményei: az állam nem ítélkezhet az igazságtartamáról; nem szólhat bele az egyházak belső ügyeibe; intézményesen nem fonódhat össze az egyházakkal; nem veszélyeztetheti a társadalom vallási békéjét

-        az állam és az egyházak különváltak, az egyházak és más vallási szervezetek önállóan működnek à együttműködhetnek (pl.: egyházi iskolák)

-        sarkalatos törvényben lehet elismerni egyházakat és az együttműködést

-        Lelkiismereti szabadság: az egyén identitását a vallási meggyőződéshez hasonló mélységben meghatározó, nem vallási meggyőződés – választás, elfogadás, kinyilvánítás, gyakorlás számára biztosít védelmet.

-        Tulajdonhoz való jog:

-        a tulajdon társadalmi felelősséggel jár

-        alapjogi fogalom ó polgárjogi fogalom

-        javak közérdekből való korlátozása; állami ellenőrzése növekszik

-        az alkotmányjogi tulajdonvédelem sokkal szélesebb a klasszikusnál (védi a táppénzt, nyugdíjt stb.)

-        a már meglévő tulajdonra vonatkozik = a megszerzésre nem biztosít jogot

-        korlátozása: közérdek, értékgarancia alapján (kompenzálás)

-        az AT és nki dokumentumok alapján – a tulajdonjog el is vonható = kisajátítás (kivételesen, közérdekből, teljes-azonnali kártalanítás)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

  Állami és nemzeti jelképek: -           az állami szuverenitás és a nemzeti identitás kifejezőeszközei -           külső funkció: adott politikai közösség szuverenitásának és önazonoságának reprezentálása -           belső funkció: adott államhoz kötődő személyek integrálása -           a rendszerváltás után állapították meg őket = zászló, címer, himnusz -           koronás kiscímer VS Kossuth címer è 1990 – Koronás kiscímer lett -           AT – Budapest is jelkép. -           színek jelentései: erő – hűség – remény -           szent korona jelentősége = a magyar állam folytonosságát, függetlenségét testesíti...
További információk
  5. Hatalommegosztás, szuverenitás elve. Képviseleti és a közvetlen demokrácia   -           alapvető a hatalommegosztás és a többségi elv a modern demokráciákban à a hatalom ne központosuljon 1 ember vagy testület kezében = zsarnokság -           az állam fő funkcióit meg kell különböztetni és el kell osztani a szervek között = egyensúly -           korán voltak rá elméletek, de a gyakorlatban csak a polgári viszonyok megjelenésével jelent meg (1787.évi USA alkotmány, 1789 - Emberi és Polgári j.ny.-a) -           Charles de Montesquie u – A törvények szelleméről c. – angliai tapasztalatai alapján gondolta az ellensúly – egyensúly megvalósítását. Törvényhozás, végrehajtás, bírói hatalom elválasztása, de az egyensúly megtalálásával = egyetlen eszköz a nép kezében a zsarnokság ellen. Hata...
További információk
  2.      A magyar alkotmányfejlődés   ·        A török hódoltságot követően a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom részévé válik, így nem nyeri vissza 1526 előtti szuverenitását. A törököt kiűző Habsburg Birodalom iránt érzett hálájuk jeléül, a magyar rendek 1687 /88. évi ogy.-en lemondanak az 1222. évi Aranybullában az uralkodó törvénytelen intézkedéseivel szemben biztosított ellenállási jogról. ·        Az ogy. kötelezettséget vállal, hogy az ország elfogadja a Habsburg uralkodókat, ezzel lemond a szabad királyválasztás jogáról. ·        1722-23-ban elfogadják a Pragmatica Sanctiot :  o    magába foglalja a női ági örökösödést; o     Mo.-t kölcsönösen és együttesen a Birodalommal együtt kell kormányozni, a Habsburg Birodalomhoz csatolják hivatalosan; o     az uralkodó elfogadja és tiszteletben tartja a rend...
További információk