6.     Jogforrási rendszer tagolódása

-        Jogforrási hierarchia elve: a magasabb szinten lévő jogszabállyal nem ütközhet az alatta lévő

-        Alaptörvény <alkotmánybírósági határozatok < törvény (feles, egyszerű többség –kétharmados=sarkalatos törvények). = törvényerejű rendeletek (a szocializmusban készültek, de maradtak fent az óta, amik összeegyeztethetők a demokratikus állammal pl.: ENSZ egyezmény = törvény erejével bíró rendelet (különleges jogrendben alkotott rendeletek) < kormányrendelet (saját hatáskörben vagy törvényi felhatalmazás alapján (=végrehajtási rendelet)= MNB elnökének rendelete < kormány tagok rendelete. (mind egyenlő; csak felhatalmazás alapján hozhatják – törvényi vagy kormányi rendeletből eredhet). < önálló szabályozó szerv rendelete (pl.: Média Hatóság, Magyar Energetikai és Közmű szabályozási hivatal – törvényi felhatalmazás alapján alkothatnak a vezetőik rendeletet) < önkormányzati rendeletek (képviselő testület által =főváros, megyékben ez a közgyűlés; saját hatáskörben vagy tv-i felhatalmazás alapján)

-        az első kettőt nem ismerik el jogszabályként

-        törvényben kell szabályozni az emberi jogokat, az állami szerveket (minisztrériumok), a nemzetgazdaság alapintézményei, a népszavazás, a btk, eljárások- büntető, polgári peres, szabálysértési és közigazgatási eljárás

-        Kizárólagos és kifejezett törvényhozási tárgykörök (kiz= törvényben kell szabályozni minden 10 évben (pl.:btk); kif= a részleteket lehet szabályozni rendeletben)

-        A rendeletalkotásra jogot kapott szerv nem adhatja tovább a jogot =szubdelegálás tilalma

-        a jogszabályok az állampolgároknak jogokat és kötelezettségeket határoz meg

-        közjogi szervezetszabályozó eszközök is léteznek még a jogszabályok mellett (különleges jogrend)

-        megfelelő felkészülési időt kell biztosítani a hatályosság előtt (=vacatio legis)

-        ha egy szabályozás indokolatlanul bonyolult, vagy többszintű à dereguláció =megtisztítása a jogrendszernek

-        előzetes és utólagos hatásvizsgálat (elő: meg kell nézni a jogalkotás során, hogy milyen gazdasági, társadalmikövetkezményei lesznek; utó: miniszter végzi, beváltotta e a reményeket a jogszabály, ha nem akkor dereguláció

-        2010., 130as jogalkotási törvény:

-        végrehajtási jogszabályt a felhatalmazásra valóval egy időben kell hatályba léptetni

-        nem hatályos jogszabály, nem helyezhető hatályos kívül

-        hatályos kívül helyezhető: törvénnyel- törvény, kormányrendelet; kormány rendelettel – kormány rendelet és kormány tag rendelete

-        az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a  jegyző gondoskodik

-        jogszabály hatályon kívül helyezése nem eredményezi az általa korábban hatályon kívül helyezett jogszabály újjászületését

-        a nemzeti jogszabálytár fogalma= ingyenes jogszabály kereső, ez az egyetlen melyet Mo. kormánya üzemeltet

-        ha a magyar közlönyben tévesen jelenik meg a szöveg a helyesbítést a köztársasági elnök vagy a házelnök kezdeményezi a kihirdetést követő 6.napon legkésőbb à a helyes szövegnek legkésőbb a kihirdetést követő 10.napon

 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

  Állami és nemzeti jelképek: -           az állami szuverenitás és a nemzeti identitás kifejezőeszközei -           külső funkció: adott politikai közösség szuverenitásának és önazonoságának reprezentálása -           belső funkció: adott államhoz kötődő személyek integrálása -           a rendszerváltás után állapították meg őket = zászló, címer, himnusz -           koronás kiscímer VS Kossuth címer è 1990 – Koronás kiscímer lett -           AT – Budapest is jelkép. -           színek jelentései: erő – hűség – remény -           szent korona jelentősége = a magyar állam folytonosságát, függetlenségét testesíti...
További információk
  5. Hatalommegosztás, szuverenitás elve. Képviseleti és a közvetlen demokrácia   -           alapvető a hatalommegosztás és a többségi elv a modern demokráciákban à a hatalom ne központosuljon 1 ember vagy testület kezében = zsarnokság -           az állam fő funkcióit meg kell különböztetni és el kell osztani a szervek között = egyensúly -           korán voltak rá elméletek, de a gyakorlatban csak a polgári viszonyok megjelenésével jelent meg (1787.évi USA alkotmány, 1789 - Emberi és Polgári j.ny.-a) -           Charles de Montesquie u – A törvények szelleméről c. – angliai tapasztalatai alapján gondolta az ellensúly – egyensúly megvalósítását. Törvényhozás, végrehajtás, bírói hatalom elválasztása, de az egyensúly megtalálásával = egyetlen eszköz a nép kezében a zsarnokság ellen. Hata...
További információk
  2.      A magyar alkotmányfejlődés   ·        A török hódoltságot követően a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom részévé válik, így nem nyeri vissza 1526 előtti szuverenitását. A törököt kiűző Habsburg Birodalom iránt érzett hálájuk jeléül, a magyar rendek 1687 /88. évi ogy.-en lemondanak az 1222. évi Aranybullában az uralkodó törvénytelen intézkedéseivel szemben biztosított ellenállási jogról. ·        Az ogy. kötelezettséget vállal, hogy az ország elfogadja a Habsburg uralkodókat, ezzel lemond a szabad királyválasztás jogáról. ·        1722-23-ban elfogadják a Pragmatica Sanctiot :  o    magába foglalja a női ági örökösödést; o     Mo.-t kölcsönösen és együttesen a Birodalommal együtt kell kormányozni, a Habsburg Birodalomhoz csatolják hivatalosan; o     az uralkodó elfogadja és tiszteletben tartja a rend...
További információk