6. / 24. A Kormány fogalma, feladatai, működését segítő szervek- személyek

 

-        2010.évi 43.törvény; 2018.évi 125.törvény; és a kormányügyrendje is a jogi háttér. 1144/2010-es kormányhatározat

-        a miniszterelnökből és a miniszterekből áll; az államtitkárok nem részei

-        miniszter elnökhelyettesek egyben miniszterek is.

-        végrehajtó hatalom megtestesítője

-        a közigazgatás csúcsszerve

-        kormányzás minden, ami nem törvényhozás és bíráskodás (igazságszolgáltatás)

Feladatai:

-        az alaptörvény nem tartalmazza, csak a korábbi alkotmány

-        hozhat rendeletet – saját hatáskörben és törvényi felhatalmazás alapján

-        kormánytagok rendelete – csak felhatalmazás alapján – törvény vagy kormányrendeletből eredhet

-        különleges jogrendben is alkothat rendeletet – veszélyhelyzetben, terror veszély helyzetben, váratlan támadás esetén és megelőző védelmi helyzetben

-        a kormány védi az állampolgárok élet és vagyonbiztonságát

-        irányítja a központi közigazgatást – minisztériumok és közig.szervek

-        a magyar honvédséget is irányítja

-        nemzetközi szerződést köthet = meghatározza a külpolitika irányvonalát

-        meghatározza az ágazati politika irányvonalát (pl oktatás)

-        működteti a megyei és fővárosi kormányhivatalokat az önkormányzatok törvényes működésének felügyelése

-        intézkedik váratlan támadás esetén

-        parlamentáris köztársaság vagyunk – erős a kormány és a miniszterelnök nálunk

-        az OGY és a kormány viszonya: nem helyettesíthetik egymást, nem utasíthatják egymást, nem oszlathatja fel az OGY-t, de az OGY feloszlathatja a kormányt; a kormánytagok is részt vehetnek és felszólalhatnak az OGYben, törvénykezdeményezési joga van, javasolhatja rendkívüli ülés tartását, a kormány és tagjai interpellálhatóak (kérdezhetőek és ellenőrizhetők) --- politikai bizalom a kettő között (nem alá-fölé rendelt; kormányi kezdeményező szerep)

Kormány alakulása:

-        a választások után a köztársasági elnök felkéri a többéget szerzett párt jelöltjét, hogy alakítson kormányt (nincs leírva, bárkit felkérhetne)

-        miniszterelnök (>50%) és miniszterek kinevezése (csak a közt.elnök kell)

-        az alakuló ülésen nem szokott többnyire megalakulni, de elhangzik, hogy kit kér fel a kormányalakításra a köztársasági elnök

-        a kormánytagság és az OGY képviselői megbízatás összefér egymással

-        a miniszterelnökhöz kötött a kormány (=kancelláriai demokrácia)

-        à a kormány megszűnik, ha a minelnök lemond vagy meghal

-        primus inter paris – első az egyenlők között a miniszerelnök

-        ülései nem nyilvánosak

-        ügyrend = részletes szabályai

-        konstruktív bizalmatlansági indítvány – kormány megbuktatásának eszköze – Bonni alkotmányból származik (német) – az OGY képviselők legalább egyötöde írásban nyújthatja be – meg kell jelölni benne az új miniszterelnököt – csak a miniszterelnökkel szemben nyújtható be – tagjai többségével kell megszavazni à bukik a kormány és miniszterelnök à az indítványban megjelölt személy automatikusan megválasztottnak tekintendő – a szavazást a benyújtástól számított 3. és 8. nap között meg kell tartani

-  pl: Gyurcsány Ferenc – 2009 à Bajnai Gordon lett a min.elnök

-  like Belgium, Ausztria, Izrael, Izland, Olaszország, Anglia, Franciaország, Lengyelország, Románia, Csehország, német, magyar

-        bizalmi szavazás – maga kéri a min.elnök és ekkor nincs másik jelölt. – általában felméri, deklarálja az esélyeit – többségi szavazással 3.és 8.nap között megbukhat à a köztársasági elnök 15 napon belül kér fel valakit a kormányalakításra (pl. Gyurcsány 2006.)

-        a miniszterelnök úgyis kérhet bizalmi szavazást, hogy összeköti a kormány által benyújtott előterjesztési szavazással – a törvény javaslatot leszavazzák, az a bizalom megvonásával is jár – olyan szavazattal bukik a kormány, ahova a törvény tartozik.

Megszűnik a kormány: konstruktív bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás, min elnök lemond vagy meghal, ha min elnök összeférhetetlensége áll fenn, ha már nem választható a min elnök, ha az új OGY megalakul. è ügyvezető kormány= az új beiktatásáig, választás után

Tanácsadó szervek és személyek:

-        létrehozhat kormánybizottságot – miniszterekből áll, több minisztérium feladatkörébe tartozó ügy esetén. Rendelet/ normatív határozat hozza létre őket. Ügydöntő csak törvényi/kormányrendeleti felhatalmazással lehet. Szakmai.

-        kormánybiztos – konkrét ügyre – pl.: Andy Vajna – 2 évre kaphat és lehet abban az időben államtitkár. Normatív határozattal nevezik ki, a min.elnök vagy a kijelölt miniszter irányítja tevékenységét. Interminiszteriális jellegű feladatok, kormányrendelet ad neki irányítási jogkört. A Kormányt képviseli, a nevében jár el.

-        miniszterelnöki biztos – lehet államtitkár, konkrét ügyre, meghatározott időre. Normatív utasítással, a min.elnök feladatkörébe tartoó feladat ellátására.

-        miniszteri biztos – 2 évre, konkrét ügyre, nem lehet államtitkár egyidejűleg

-        miniszterelnöki megbízott – a miniszterelnök megbízásáig tarthat max. pl.: diplomácia feladat, személyes tanácsadói.

-        közigazgatási államtitkári értekezlet – általános döntéselőkészítő fórum – vagy a kabinet vagy a ták ülés vitatja meg a témát utána hoz döntést a kormány. A minisztériumok közig államtitkáraiból áll. Szakmai segédszerv. Kormány, Stratégia- Gazdasági kabinetnek készít elő, javaslatot tesz.

-        kabinet -lehet ők tárgyalják meg előbb à állásfoglalást ad, nem a kormány szinonimája – van gazdasági, nemzetbiztonsági kabinet, stratégiai és családügyi, nemzetpolitikai kabinet. Koordinációs - tehermentesítő, döntés előkészítői munka. Tagjai miniszterek, vagy a min.elnök által kijelölt emberek.

-        egyéb segédszervek: nemzetbiztonsági munkacsoport + fejlesztési politikai koordinációs bizottság – előkészítő szervek, lehet hogy ők tárgyalnak meg egy témát mielőtt az kormányülésre kerül.

 

-        általában hetente ülésezik, többnyire szerdánként

-        féléves munkaterve van, havi ütemezéssel

-        a kormány döntését a miniszterelnök mondja ki

-        üléséről hangfelvétel és összefoglaló készül

-        a miniszterek helyettesíthetőek az ülésen

-        rendkívüli esetben telefonon vagy emailben is dönthet.

 

Minisztériumok:

-        nemzeti vagyonkezelésért felelős tárca nélküli miniszter	-        honvédelmi miniszter
-        miniszterelnökséget vezető miniszter	-        emberi erőforrások minisztériuma (EMMI)
-        agrár miniszter	-        innovációs és technológiai miniszter
-        belügyminiszter – a min.elnök egyik helyettese	-        miniszterelnök kabinetfőnöke – kabinetiroda
-        ált. miniszterelnök helyettes – egyházak, nemzetiségért és nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter (Semjén Zsolt)	-        paksi atomerőmű fejlesztéséért tárca nélküli
-        külgazdasági és külügy miniszer	-        igazságügyi miniszter
-        pénzügy miniszter – min.elnök helyettes	-        családokért felelős tárca nélküli miniszer

 

-        tárca nélküli miniszternek nincs minisztériuma

-        államtitkár lehet szakmai (közig és helyettes álamtitkár) vagy politikai (-államtitkár)

-        a politikai - vagy parlamenti vagy valamiért felelős államtitkár

-        közt-elnök nevezi ki a min.elnök javaslatára

-        a szakmai vezetőket határozatlan időre a politikait 4 évre (valójában mind cserélődik)

-        a helyettesállamtitkárokat a min.elnök nevez ki a miniszter javaslatára

-        a Kormány hozza létre őket vagy szünteti meg törvénnyel

-        élén Miniszter = teljes helyettese az államtitkár

 

Központi államigazgatási szervek: (kp-i közig= országos illetékességű szervek)

-        kormány =a közig. legfőbb szerve, államig-et is hozhat létre – AT, OGY befolyásolja

-        minisztériumok

-        miniszterelnöki kormányiroda – miniszterelnök munkaszervezete

-        autonóm államigazgatási szervek – közbeszerzési hatóság, egyenlőbánásmód hatóság (EBH) gazdasági versenyhivatal, a nemzeti választási iroda, adatvédelmi hatóság

-        kormányzati főhivatalok – KSH(központi statisztikai hivatal), Országos Atomenergia Hivatal (OAH), a szellemi tulajdon nemzeti hivatala

-        központi hivatal – minden, ami nem kormányzati főhivatal pl.: oktatási hivatal

-        rendvédelmi szervek és a katonai nemzetbiztonsági szolgálat – rendőrség, hivatásos katasztrófavédelem, büntetésvégrehajtás, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok

-        önálló szabályozó szervek – média hatóság, magyar energetikai és közmű szabályozási hivatal.

-        egyszemélyi vezetés, +ban létrehozható: kabinet, testületek, kormány/minelnöki biztos.