7. / 25. Alkotmánybíróság fogalma, modelljei, hazai szervezete

 

-        a rendszerváltástól kezdve működik, az alkotmány legfőbb őreként

-        kartális alkotmány kell hozzá, hogy legyen mihez igazodni- hivatkozni

-        az USA-ban nincs intézményileg elkülönült alkotmánybíróság, minden bíróság hatáskörébe tartozik az alkotmányértelmezés

-        1803-ban merült fel legelőször, hogy lehet egy törvény alkotmányellenes, és azt nem fogják alkalmazni (USA)

-        szövetségi legfelsőbb bíróság végzi leginkább

-        decentralizált alkotmánybíráskodás à centralizált Európában

-        Európában:

-  1920 – 2 állam állított fel alkotmánybíróságot (osztrák,

-  osztrák – Hans Kelsen vezető szerepet tölt be a létrehozásában

-  a két WW között egyre inkább elterjednek (spanyol, ír)

-  2WW után igazi felfutási időszak; majd a rendszerváltást követően

-  decentralizált – centralizált

-  + Svájcban: szövetségi legfelsőbb bíróság látja csak el ezt a funkciót

 

Magyarország:

-        19.sz közepe – Kossuth Lajos – alkotmány tervezet – alkotmány őrszék létrehozásáról

-        dualizmus – nincs rá vonatkozó gondolat (se szuverén, se kartális alkotmány)

-        1896 – liberális jogállam működésének garanciájaként = közigazgatási bíróság felállítása – közjogi bíráskodás is megjelent ott

-        1956 – Nagy Imre kormány egyik miniszterének tervezete – alkotmánybíróság szükségessége – a forradalom bukása miatt nem valósul meg

-        1980-as évek – alkotmány jogi tanács megalkotása – 4-5évig működik – jelezte, ha valahol jogalkotás terén valamilyen anomáliát észlelt – de nem szólhatott bele, így nem az alkotmánybíróság előzmény intézménye

-        1989 – alkotmánybíróság felállítása (1990től) – absztrakt kontroll

-        jelentős határozatokat adtak ki à az alkotmányos rend és intézmények mögé végre dogmatikai magyarázat került

-        2010 – több változtatás

-        Alaptörvényi rendelkezések – módosító alkotmánybíróságról szóló törvény (2011) – alkotmánybíróság saját ügyrendje határozzák meg a működését

-        alkotmány értelmezése, norma kontroll és alapjogi bíráskodással összefüggő tevékenységek

-        15 főre emelték a létszámát (11ről)

-        általános feltételek a bíráknak: jogász végzettség; kiemelkedő elméleti tudás (MTA doktori cím vagy egyetemi tanári beosztás) VAGY kiemelkedő gyakorlati jogi prakszis (20év legalább); betöltött 45 év

-        kizáró okok: kormánynak nem volt tagja tavaly, állami vagy pártvezető tisztséget sem tölthetett be

-        jelölés – megválasztás: 6 tagú bizottság (parlamenti frakciók delegálják az arányoknak megfelelően à OGY képviselők választanak a jelöltek közül (kétharmaddal) à a megválasztott bíró (9->12 évig, és nem választható újra)

-        nem vonatkozik rájuk a 70 éves nyugdíjba vonulási korhatár

-        bárki kezdeményezhetett érintettség nélkül normakontrollt (ma már kell érintettség)

-        eleinte az alkotmánybíróság elnökét a bírók választották; ma már az OGY

 

 

Működése:

-        saját maga állapítja meg ügyrendjét

-        különböző tanácsai vannak, többnyire 5ösével

-        a norma kontroll és a közt. elnök váltás az egészre vonatkozik

-        nyilvánosság nélkül

 

Felépítése:

-        határozati rész (normatív)

-        indokolás

-        (alkotmánybírák külön véleménye - ellenvélemény)

-        (párhuzamos indokolás – a határozathoz fűzött indokláshoz tesznek külön észrevételt)

 

Határozatai nyilvánosak: online és saját közlönyben is. Anonim formában teszik közzé a beadványokat is. Éves határozatait kötetbe foglalják.