9./27. Az igazságszolgáltatás alapelvei

 

-        Bírói függetlenség elve – alaptörvény deklarálja; csak sarkalatos törvény által lehet őket eltávolítani, a bíró és a bíróság függetlenségét is jelenti. Bíróra vonatkozó: szakmai függetlenség és személyi függetlenség (nem vonható felelősségre a döntéséért+ nem lehet felsőbb szintről utasítani, csak a törvénynek van alávetve) – a biztosításáért vannak összeférhetetlenségi feltételek (gazdasági- politikai) (pl.: nem lehet vezető tisztségviselő egy gazdasági társaságban). Mentelmi jog. (felelőtlenség+ sérthetetlenség (csak az államfő hozzájárulásával lehet eljárást indítani ellene, kivéve tettenérés esetén)) Bíróságra vonatkozó: hatalmi ágak megosztása miatt, állandó bíróságok kellenek (nincs rendkívüli), költségvetési függetlenség (az államitól) – összeállíthatja és a kormány elé terjesztheti: országos bírósági hivatal elnöke. Tudományos, művészeti és oktatói munkát végezhetnek.

-        Igazságszolgáltatás bírói monopóliuma – az önbíráskodás ellen, a bírósághoz fordulás alapjog; lehetőség van arra, hogy más szervek is eljárhassanak: választott bíróság (eseti vagy választott) – a szemben álló felek megegyeznek abban, hogy ide fordulnak és hogy alávetik magukat a választott bíróság döntésének (gazdasági, kereskedelmi ügyek többnyire)

-        Igazságszolgáltatás egységének elve – szervezeti: mindenki ügyében ugyanazok a bíróságok járnak el és a szabályok egyformák; személyi: a bíróság előtt mindenki egyenlő

-        Társasbíráskodás elve – a bíróság tanácsban ítélkezik. Tagjai lehetnek hivatásos bírák +ülnökök. Az elnök csak hivatásos bíró lehet. 3 tagú tanácsok; esetenként a bírósági titkár is eljárhat (jogi végzettsége van, de még nincs elég gyakorlata ahhoz, hogy bíró legyen.

-        Néprészvétel alapelve – esküdtszék/ülnökök. Ítélkezés demokratizmusát hivatott előmozdítani, megerősíteni. Ha a bírói tanácsban ülnökök is vannak, akkor a jogaik-kötelezettségeik azonosak a bírókkal.

-        Tárgyalás nyilvánossága – garanciális elem és megteremti a kontrollt. Lehet zárt tárgyalást is elrendelni. (személyiségi jogok, vagy titkos adatok miatt is). Zárt tárgyalás esetén is nyilvánosan kell kihirdetni az ítéletet.

-        Akta nyilvánosság – a személyeknek és képviselőiknek joguk van az eljárás során keletkezett iratokba betekinteni és akár másolatot készíteni. Korlátja: nem vonatkozik tervezetekre, belső használatra gyártott munkaanyagokra, javaslatokra, hivatali levelezésbe.

-        Anyanyelv használata – mindenkinek joga van hozzá, az eljárás egészére vonatkozik (szó, írás). Biztosítani kell a tolmácsot, fordítót hivatalból.

-        Tisztességes eljárás alapelve – mindenkinek joga van a független, pártatlan bírósághoz. Tisztességes, nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül tárgyalja el. Diszkrimináció mentesség, törvény előtti egyenlőség.

-        Jogorvoslathoz való jog – bírósági, hatósági és közigazgatási döntések ellen. 2 fajta: rendes, rendkívüli (pl.: alkotmányjogi panasz)

-        Ártatlanság vélelme – ne a vádlottnak kelljen bizonyítani az ártatlanságát, hanem az eljárás lezárásáig tekintsék a vádlottat ártatlannak. Senki nem bűnös, amíg jogerős határozatban meg nem állapítják azt. De lehet előzetes letartóztatásba helyezni stb.

-        Védelemhez való jog – a büntetőeljárás alá vont személy, az eljárás bármely szakaszában megilleti a védelem. (saját vagy kirendelt ügyvéd vagy önmagát védi)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

  Állami és nemzeti jelképek: -           az állami szuverenitás és a nemzeti identitás kifejezőeszközei -           külső funkció: adott politikai közösség szuverenitásának és önazonoságának reprezentálása -           belső funkció: adott államhoz kötődő személyek integrálása -           a rendszerváltás után állapították meg őket = zászló, címer, himnusz -           koronás kiscímer VS Kossuth címer è 1990 – Koronás kiscímer lett -           AT – Budapest is jelkép. -           színek jelentései: erő – hűség – remény -           szent korona jelentősége = a magyar állam folytonosságát, függetlenségét testesíti...
További információk
  5. Hatalommegosztás, szuverenitás elve. Képviseleti és a közvetlen demokrácia   -           alapvető a hatalommegosztás és a többségi elv a modern demokráciákban à a hatalom ne központosuljon 1 ember vagy testület kezében = zsarnokság -           az állam fő funkcióit meg kell különböztetni és el kell osztani a szervek között = egyensúly -           korán voltak rá elméletek, de a gyakorlatban csak a polgári viszonyok megjelenésével jelent meg (1787.évi USA alkotmány, 1789 - Emberi és Polgári j.ny.-a) -           Charles de Montesquie u – A törvények szelleméről c. – angliai tapasztalatai alapján gondolta az ellensúly – egyensúly megvalósítását. Törvényhozás, végrehajtás, bírói hatalom elválasztása, de az egyensúly megtalálásával = egyetlen eszköz a nép kezében a zsarnokság ellen. Hata...
További információk
  2.      A magyar alkotmányfejlődés   ·        A török hódoltságot követően a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom részévé válik, így nem nyeri vissza 1526 előtti szuverenitását. A törököt kiűző Habsburg Birodalom iránt érzett hálájuk jeléül, a magyar rendek 1687 /88. évi ogy.-en lemondanak az 1222. évi Aranybullában az uralkodó törvénytelen intézkedéseivel szemben biztosított ellenállási jogról. ·        Az ogy. kötelezettséget vállal, hogy az ország elfogadja a Habsburg uralkodókat, ezzel lemond a szabad királyválasztás jogáról. ·        1722-23-ban elfogadják a Pragmatica Sanctiot :  o    magába foglalja a női ági örökösödést; o     Mo.-t kölcsönösen és együttesen a Birodalommal együtt kell kormányozni, a Habsburg Birodalomhoz csatolják hivatalosan; o     az uralkodó elfogadja és tiszteletben tartja a rend...
További információk