- az országnak Alaptörvényi parancs a nki együttműködés
-
Nemzetközi jog válása a belső jog részéve:
-
dualista elmélet:
belső jogalkotói aktus szükséges ahhoz, hogy érvényes-hatályos legyen (a
parlament kihirdette). A két jog egyenrangú, de nem egy jogrendszer része.
-
monista elmélet:
a nki jog normái automatikusan, közvetlenül alkalmazhatóak. A nki és a belső
jog egy jogrendszert alkot, normáik egyszerre- együtt érvényesek.
-
Nemzetközi jog általánosan elismert szabályai itthon
transzformáció nélkül érvényesek: nki szokásjog, civilizált nemzetek és
nemzetek közössége által általánosan elismert jogelvek
-
Kihirdetésük: törvény / kormányrendelet
-
a nemzetközi és a belső jog összhangját
biztosítani kell (ne tudja kihúzni magát a nki alól a belső jogára hivatkozva)
-
Alapelvek: - nki jog/szerződés nem
lehet ellentétes az Alaptörvénnyel
-
AT alatti belső jogforrás nem lehet ellentétes
nki kötelezettséggel
-
törvényben kihirdetve az AT alatt, a többi
törvény felett áll
-
kormányrendeletben kihirdetve a törvények alatt,
kormányrendeletek felett áll
-
nem ismeri el addig kötelező hatályát, amíg az ütközés
fenn áll a nki-vel ellentétes jogszabályt részben/ teljesen
megszünteti
-
a magyar jogalkotó-alkalmazó szerveknek muszáj
figyelembe venni a nki szerződések értelmezésekor az azokat értelmező nki bírói
fórumok esetjogát (megállapításait) ó
az alkotmánybíróságok jobb szeretik a végső értelmezés jogát maguknak
fenntartani => figyelembe veszik, de nem kötelező rájuk nézve
Európai
Unió:
-
1951 – ESZAK à
1993. nov. 1 – Maastrichti szerződés = EU. sui
generis
-
saját jogrendszer à
szupranacionális (nemzetekfeletti)
-
osztott szuverenitása van a tagoknak – államok
és EU között (ß
kötelező döntéseket hozhat)
-
Forrásai:
- elsődleges jogforrás:
alapszerződések + jegyzőkönyveik (EUSZ+ EUMSZ); csatlakozási szerződések;
Alapjogi Charta; uniós jog egyes általános elvei
-
másodlagos
jogforrás: az intézményekre ruházott jogalkotási hatáskörök gyakorlásának
eredményei (rendelet (közvetlen), irányelv (át kell ültetni), határozat
(kötelező, egyedi), ajánlás, vélemény) = nem mondhat ellent az elsődlegesnek
-
szubszidiaritás és arányosság elvei irányadók
(ha a tagállam nem tud valamit megtenni, az EU megteszi helyette + nem
terjedhet túl az alapszerződésben meghatározott célokon)
-
Lisszaboni szerződés – EUMSZ – hatásköri
megosztások:
-
Kizárólagos hatáskör: csak az EU
alkothat-fogadhat el kötelező erejű jogi normákat, a tagállamok csak akkor
tehetik meg, ha felhatalmazásuk van
-
Megosztott hatáskör: mindkét fél alkothat
és elfogadhat kötelező erejűeket, de a tagállamok, csak akkor, ha az Unió a
saját hatáskörét ott nem gyakorolja, vagy lemond róla. (pl.: belső piac,
környezet-fogyasztóvédelem)
-
Támogató hatáskör: támogat, összehangol,
kiegészíti a tagállamok intézkedéseit. (pl.: szuverenitással összefüggő
-be,kilépés)
-
egyéb: közös kül és biztonságpolitika,
gazdaság és foglalkoztatáspolitika
-
Alapjogi standard 3 pillére: Alapjogi Charta,
Emberi Jogok Európai Egyezménye, alapjogok elismerése az EUSZ rendelkezései
alapján
-
Csatlakozás: Európai Unió Tanácsa dönt
egyszerű többséggel à
csatlakozási szerződés az összes tagállam ratifikációjával
-
Alapszerződés módosítás: Európai Tanács
egyszerű többséggel à
összes állam ratifikációja
-
Egyes jogok felfüggesztése: ha sokáig nem
tesz eleget kötelezettségnek à
egyhangúság
-
Kizárás: nem lehetséges
-
Kilépés: EUSZ 50.cikke
-
Rendes jogalkotási eljárás: Európai
Bizottság javaslata à
Európai Unió Tanácsa és EP elfogadja; érvényes
-
Különleges jogalkotási eljárás: Európai Unió
Bizottság javaslata à
Európai Unió Tanácsa elfogad
-
Közvetlen hatály = arra szolgál,
hogy eldöntsük: közvetlenül az uniós jogra lehet-e igényt, keresetet alapítani.
à Természetes, illetve
jogi személyek nemzeti bíróságaik előtt hivatkozhatnak az uniós jogra, és
kérhetik, hogy a nemzeti bíróság ítéletét az uniós jogra alapozza.
-
Közvetlen alkalmazhatóság = önvégrehajtást
jelent, ha a konkrét norma önvégrehajtó, hatályba lépése és a hatálya alá
tartozók előnyére vagy hátrányára történő alkalmazása független a nemzeti jog
bármilyen beillesztő aktusától (nem kell külön jogszabályban kihirdetni)
-
Uniós jog szupremáciája =
elsődlegessége (tagállami nem mehet szembe az EU-sal – Costa-ENEL ügy)
-
Uniós jog primátusa = jogalkotás
terén; Unió és tagállamok közötti hatáskörmegosztás szabályai és egymás
melletti szabályozási lehetőség esetén elsősorban a szabályozási elsőbbség
kérdése
-
Hűség elv és lojális együttműködési
kötelezettség: kölcsönösen segítik egymást a célok elérésében, feladatok
végrehajtásában.
-
Európai Unió Bírósága: 2
testület: bíróság + törvényszék. Az uniós jsz-okat minden tagállam egyformán
értelmezze és alkalmazza + tartsák is be őket. Tagállamonként 1-1 bíró; a
törvényszéken 47à56 bíró. Jogértelmezés az Uniós jogszabályokról. Rendezi a
tagállami kormányok és az eus intézmények közötti jogviták rendezése. 3
ügytípus: előzetes döntéshozatali eljárás (a tagállamok bíróságainak
gondoskodni kell az eus jogszabály alkalmazásáról, ha nekik kérdésük merül fel
a jsz-al kapcsolatban iránymutatást kérhetnek), a kötelezettségszegési
eljárás (tagállamok ellen, akik nem teljesítik a kötelezettségeiket, a
bizottság és tagállamok kezdeményezhetik, haladék nélkül fel kell hagyni a
vitatott gyakorlattal, ha nem akkor pénzbírság), megsemmisítési iránti
kereset (tagállam kormánya megsemmisítésre kéri őket, ha ellentétes az
alapjogokkal vagy szerződéssel; magánszemély is kezdeményezheti), mulasztás megállapítás (parlament,
tanács vagy bizottság a döntést elmulasztják, akkor az intézmények vagy
tagállamok panaszt tehetnek; a bíróság elrendelheti a megalkotását),
kártérítési kereset (akárki indíthatja, ha sérelmet szenvedett az EU miatt,
olyan intézkedést hoztak vagy nem hoztak, és kára keletkezett miatta).
Magyarországon:
-
elsődleges jogforrás beágyazása: nagy kétharmaddal
-
másodlagosé: belső jogként viselkednek az uniós
jogrend elveinek megfelelően
-
AB: szuverenitás és identitáskontrollja
felette
Megjegyzések
Megjegyzés küldése